Régi folyóiratok a felvilágosodás korából Pozsonyban

A pozsonyi kiállítás nem utolsó sorban a felvilágosodás korában élő emberek különféle érdeklődési köreibe nyújt betekintést, egyben feltérképezi ismereteik mélységét is. A kiállításon látható összes kiadvány és a folyóirat a Pozsonyi Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből származik.

A 18. század második felében a folyóiratok kiadásának fellendülése figyelhető meg. Ez a jelenség azzal a felvilágosult törekvéssel köthető össze, hogy az irracionalitás és babonák hosszú időszaka után a fejlődés útjára igyekeztek vezetni a világot.

A társadalomtudomány területén a színházi élettel kapcsolatos újdonságokról számoltak be, az irodalom terén pedig a legsikeresebb kiadványokról (mai szóval bestsellerekről) értesítettek. Ugyanakkor könyvismertető- és szabadkőműves eszmeiségű folyóiratok is kialakulóban voltak akkoriban, ahogy a kizárólag női olvasókat megcélzó periodikumok is.

Az európai forgalmazási hálózatok kialakulása - melynek a magyarországi könyvkereskedők is szerves részei voltak például Pozsonyban, Pesten vagy Budán - megkönnyítették a folyóiratok behozatalát többek között a Felvidék területére is. A különböző kiadványok, amelyeket a könyvkereskedők üzleteikben és katalógusaikban kínáltak, a magyar arisztokrácia, polgárság, egyházi képviselők és pedagógusok körében is sok előfizetőre találtak, akik zöme német egyetemeken végezte tanulmányait.

Megesett, hogy bár bizonyosok kiadványok forgalmazására tilalom vonatkozott, az előfizetők még ennek ellenére is ragaszkodtak azok megvásárlásához. A fekete listán szereplő kiadványok terjesztéséért pedig egyesek nem voltak restek akár kockázatot is vállalni. Az ilyen jellegű kiadványok terjesztését a forgalmazók természetesen titokban művelték. Ha fény derült efféle tettekre, azt elkobzások vagy pénzbüntetések követték. A folyóiratok árusítása tehát rendkívül jövedelmezőnek számított.

Az ismeretterjesztés hulláma azonban nemcsak az egyes európai központokból áramlott Magyarország felé, hanem fordítva is zajlott. A magyarországi kiadók kiadványairól szóló szakmai értékeléseket és recenziókat külföldi folyóiratok hasábjain találjuk meg. Ez pedig annak a bizonyítéka, hogy a magyarországi és külföldi értelmiségiek között élénk és szoros kapcsolat volt, amelyek az államhatáron is túlmutattak.

A pozsonyi kiállításon megtekinthető az első német tudományos folyóirat, az Acta Eruditorum egyik példánya is, melyet Mencke Otto, német tudós és filozófus szerkesztett, és először 1682-ben adott ki. A kiadvány az orvostudomány, a matematika, a fizika, a jog, a történelem, a teológia és a földrajz területéről nyújtott ismereteket a nagyközönség számára. Latin nyelven jelent meg. Hasábjain az akkori tudományos és társadalmi élet neves személyiségei, köztük Anton van Leeuwenhoek, vagy Isaac Newton is publikálta tanulmányait.  

A kiállításon megtekinthető az Acta Eruditorum 1727-es kiadása, melyben a híres olasz természettudós és polihisztor, Luigi Ferdinando Marsigli Duna-térképe látható. Marsigli egyébként Selmecbánya és Szomolnok bányatérképét is elkészítette.

1781-ben Pozsonyban az Ungrisches Magazin címmel megindított folyóirat egy önálló, tudományos kiadvány volt. Szerkesztője Windisch Károly Gottlieb pozsonyi tudós és helyi politikus volt, aki Magyarországon meghonosította a felvilágosodás jellegzetes folyóirattípusait. Megindításakor a külföld tájékoztatásának feladatát tűzte ki célul. Windisch főleg a hazai kulturális és tudományos eredményekkel kívánta külföldi és hazai kortársait megismertetni. Az Ungrisches Magazin 1781 és 1787 között jelent meg, és Löwe Antal pozsonyi könyvkereskedő nyomdája adta ki. A folyóiratot széles körben forgalmazták nem csak Magyarország területén, de a határon túl is, többek között a lipcsei könyvvásáron.

A kimondottan női közönséget megcélzó folyóiratok leginkább a 18. század vége felé tűnnek fel. Ezek a kiadványok lehetőséget nyújtottak arra, hogy a nők (de nem csak kizárólag a női olvasók) az irodalom- és társadalmi élet eseményeiről értesülhessenek. Ugyanakkor ezek a lapok kommunikációs eszközként szolgáltak arra, hogy a női szerzők versei és prózai művei megjelenhessenek. Ezek a folyóiratok Magyarországon is előfizetőkre találtak.

A pozsonyi kiállításon a Magazin für Frauenzimmer nevezetű német nyelvű folyóirat látható, melybe többek között a német írónő, Dorothea Friderica Baldinger, avagy Philippine Engelhard költőnő publikáltak.

Ennek kapcsán említsük meg az Algemeine Deutsche Bibliothek nevezetű kiadványt, amelyből két példány szintén megtekinthető a kiállításon. Az egyikben a sziléziai származású költőnő, Anna Louisa Karsch portréja látható, akit „német Szapphónak” is neveztek. Állítólag az első német asszony volt, aki megélt a saját irodalmi művei után kapott bevételből.

A Der Königl a Svéd Tudományos Akadémia évkönyve volt, amely a természettudomány területéről származó eredményeket foglalta össze (orvostudomány, mechanika, növénytan, állattan, időjárástan). Az egyik kiadványban egy sziámi ikerpár látható, amely az abortuszról szóló tanulmány képi mellékleteként szerepel. Ugyancsak figyelemreméltó a lepkék életciklusát ábrázoló rajz, amelyen a pete, lárva, báb és a kifejlett lepke látható.

Végül említsük meg az Algemeine Deutsche Bibliothek lapot, amely az egyik legjelentősebb német folyóirat volt a felvilágosodás korában. A német irodalom kiadványaival és újdonságaival ismertette meg az olvasókat. Hasábjain neves német írók portréi is megjelentek. Ugyanakkor magyarországi szerzők műveiről szóló recenziókkal is találkozhatunk a folyóiratban (pl. Windisch Károly Gottlieb, Adami Jakab, Klein Mihály).

A Pozsonyi Egyetemi Könyvtárban zajló kiállítást 2020. január 25-ig lehet megtekinteni.