Őrzik Dobó István emlékét
Varga Lászlót beszélgetésünk előtt nem ismertem, de hamar kiderült, hogy nem egy szószátyár fajta. Keveset beszél, de amit mond, annak súlya van. Talán az is közrejátszott ebben, hogy a nagyszelmenci alapiskolás évek után Kassára került a magyar ipariba, amely akkoriban híres volt az ott folyó minőségi nevelésről. Tanulmányait a kassai Műszaki Egyetemen folytatta. A Csemadokkal, amely megalakulásának 70. évfordulóján Közművelődési Díjjal tüntette ki, először középiskolásként találkozott, amikor részt vett a Fábry Zoltán-vetélkedőn, és ott az országos elődöntőig jutott.
Még ma is élénken él az emlékezetében, hogy a zsűri elnöke Duba Gyula volt. Varga László hűséges ember, hiszen tanulmányai befejezése után visszatért gyökereihez, az Ung-vidékre, és máig műszakvezetőként a vajáni hőerőmű alkalmazottja, 1985-től pedig a Dobóruszkai Csemadok Alapszervezet elnöke. Az alapszervezetnek ma is körülbelül 100 tagja van, és vezetőségében olyan tagok foglalnak helyet, akik segítik és támogatják munkájában.
A Galántán kapott díj élete első kitüntetése—mondja szerényen – bár úgy hiszi, az elismerés nemcsak neki, hanem az egész alapszervezetnek szól. Amikor átvette elődeitől a munkát, elsősorban a Thália Színház vendégszerepléseit támogatták, kirándulásokat szerveztek, illetve Dobó István várvédő emlékének ápolására próbáltak fókuszálni. 1990-ben született meg az ötlet: vegyék fel a kapcsolatot az egri vármúzeummal. Talán kevesen tudják, hogy Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhőse, gróf Buttler János dobóruszkai földesúr volt, aki ugyan nem erőszakkal kötött feleségével házasságot, de tény, hogy – akár az egyház megvesztegetése által is – szeretett volna tőle elválni. Ezért a Dobó-szarkofág fedőlapját az egri egyháznak, konkrétan Pirker János érseknek ajándékozta. Mindez korábban a katolikus templom tulajdonát képezte. A XX. század elején ugyan a falu megpróbálta ezt a fedőlapot visszaszerezni, mert ekkor került sor egy újabb templombővítésre, de igyekezetük eredménytelennek bizonyult.
Mit érdemes elmondani a dobóruszkai templomról?
A templom eredetileg román stílusban épült, de mára ebből már nem maradt fenn semmi. Azután gótikus szellemben átépítették, amelyből még vannak megmaradt részek, majd a XVI. században reneszánsz ihletésű külsőt kapott, végül kibővült egy barokk toronnyal. Az utolsó bővítésre 1914-ben került sor, azóta kéthajós épületként látható. A kassai múzeum munkatársai ekkor bontották ki a kriptát is, de a maradványokat nem tudták azonosítani. Az első világháború 4 évében a kripta nyitva állt.
Úgy tudom, 1990-ben ismét napirendre került a szarkofág fedőlapjának kérdése?
Így igaz, úgy döntöttünk, hogy fel kell vennünk a kapcsolatot az egri vár igazgatójával. Mert a szarkofágnak legalább a másolatát szerettük volna elkészíttettetni. Bodó Sándor igazgató úr, illetve az Illyés Alapítvány segítségével az anyagiakat is meg tudtuk hozzá teremteni. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai végezték a munkát, amely 1996-ra elkészült. A szarkofág eredeti oldallapjai ekkor még mellékoltárként szolgáltak, idővel ezekből is készült másolat, és most az oldallapok másolata és az eredeti fedőlap Egerben, az eredeti oldallapok, illetve a fedőlap másolata Dobóruszkán látható. 2006-ban régészeti ásatások folytak a templomban, ekkor találták meg a főoltár alatt, mintegy 4-5 méter mélyen Dobó István földi maradványait. A sírjában talált értékek ma a terebesi múzeumban tekinthetőek meg.
Ennek apropóján pedig a faluban fellendült a kultúra is...
1990 óta tartunk a falunkban Dobó István Napokat. Sokáig a Csemadok egyedül szervezte a rendezvényt, az utóbbi években az önkormányzattal közösen, a falunap keretén belül. Az esemény mindig a templomban kezdődik egy megemlékezéssel, majd a kultúrházban folytatódik, illetve amióta közös rendezvényről van szó, a sportpályán, hiszen mindig júliusban tartjuk, a legnagyobb melegben. Igyekszünk egri vendégeket is hívni: vagy a városból, vagy a színházból, vagy a várból. Hála az egri kapcsolatoknak, ma már a várban az idegenvezető Dobóruszkát is megemlíti a vár látogatóinak.
Tudomásom szerint nemcsak Egerrel állnak jó kapcsolatban. Valóban?
Fontosnak tartjuk kapcsolatainkat Kárpátaljával is, hiszen a falu határa egyúttal államhatár is. Bár nem vagyunk határátkelő, 1990-ben sikerült elérnünk, hogy egy napra megnyíljon a jelképes határ, és a mezőn álló zárt kapu kitáruljon azok előtt, akik akaratuk ellenére a túloldalon rekedtek. Ekkor találkozhattak – hosszú évtizedek után először – azok a rokonok egymással, akiket a politikai döntés szakított el. Mintegy 1000 ember özönlött át hozzánk ezen a napon. Ez az esemény akkor nagyon nagy dolognak számított, felemelő volt.
Van a faluban még egy látnivaló, az ún. Pásztor Ferenc emlékház. Erről mit illik tudni?
Az egyházzal közösen az egykori kántorházat közösségi házzá alakítottuk, itt kapott helyet az egykori katolikus plébánosunk emlékét őrző helyiség. Pásztor Ferenc 1914 és 1921 között, épp a templom átalakításának idején teljesített nálunk szolgálatot. Később átkerült Beregszászra, majd onnan a Gulágra. Két éve kezdeményezték boldoggá avatását. Ebben az emlékházban tartottuk azt a beszélgetést is, amelynek vendége 2016-ban Gárdonyi Géza dédunokája, Keller Péter író volt.
Végül essék néhány szó a helyi Csemadok alapszervezet 2019-es programjáról is.
Idén megünnepeljük a Csemadok megalakulásának 70. évfordulóját szűkebb körben is, továbbra is ápoljuk a Dobó-hagyományokat, kirándulást szervezünk Kárpátaljára, hogy meglátogathassuk a szerednyei várromot, Dobó halálának helyszínét. Alaposan szeretnénk végigjárni a munkácsi várat és eljutni Beregszászba.
