2020. május 3., 13:10

Kulturális böjtre ítélve

Lassan másfél hónapja, hogy a koronavírus-járvány miatt szinte megszűnt a kulturális élet. Annak egy része ugyan átkerült a virtuális világba, de a közösségi élmény egyre több embernek hiányzik. Hogyan élik meg ezt az áldatlan állapotot a kulturális intézményeink?

Galéria
+2 kép a galériában

A Csemadok több mint 70 éves története során még nem volt olyan év, hogy rendezvények hosszú sora maradt volna el. Csak az országos rendezvények száma 20–30 közötti, mindegyik régióra esik belőle egy-egy. Ebből az idén eddig csak a magyar kultúra napja valósult meg, amikor átadták a Csemadok-díjakat, valamint a Ferenczy István Országos Rajzverseny, ám a március 15-ei ünnepségek már elmaradtak a járvány miatt. Nem kerülhet megrendezésre az április végén esedékes Tompa Mihály Országos Verseny sem. A sort a teljesség igénye nélkül folytathatnánk akár a viszonylag új rendezvénynek számító magyar összefogás napjával.

A közösségi munkát nem lehet virtuálisan végezni

Közel 500 alapszervezet és 53 ezer tag alkotja a szövetség nagy családját. Köztük akad olyan, amelyiknek évente húsz rendezvénye is van, de ha ennek csak a felét vesszük, akkor is évente nagyjából 5000 rendezvényt számolhatunk, tudjuk meg Bárdos Gyulától, a Csemadok országos elnökétől. Ez a váratlan helyzet újratervezésre sarkallta a csemadokosokat. Különböző forgatókönyvek készülnek, egyelőre minden feltételes módban, és rengeteg a nyitott kérdés. Előfordulhat, hogy a zárt térben tartandó rendezvényeket egyáltalán nem lehet megrendezni, a szabadtérieket esetleg igen.

Amit nem tudunk megszervezni tavasszal, azt próbáljuk ősszel megvalósítani. Ez persze sok mindennek a függvénye, elsősorban a járványügyi helyzeté. A nagy tömegrendezvényeinkhez engedély kell, gondoljunk csak a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválra, ahol több ezer ember jön össze. További nagy kérdés, hogy megkapjuk-e a megrendezéshez szükséges anyagi támogatást. Ősszel lett volna az országos tisztújító közgyűlésünk, ezt is átraktuk jövőre, remélem, 2021 első negyedévében sikerül megtartani. Valószínűleg több regionális konferencia is a jövő év elejére tolódik.

Mindenképpen a rendezvényekre, a versenyekre igyekeznek fókuszálni, a szervezeti élet most várhat. Persze, az is kétséges, hogy a Kisebbségi Kulturális Alaptól megkapják-e rájuk a támogatást. Bárdos Gyula szerint azt sem lehet kizárni, hogy a legrosszabb esetben az idén elmaradnak a több évtizedes múltra visszatekintő rendezvények. Amit persze senki sem szeretne.

fesztivál Zselíz
Fotó:  Révész Csilla
Világos számunkra, hogy a kultúra ilyen vészhelyzetben nem szerepel a prioritások között, sem országos, sem megyei, de helyi szinten sem. Megpróbálunk előre menekülni. A Tompa Mihály Országos Versenyt, amelyre április 23–25-én került volna sor, átütemeztük október 15–16-ára. Ehhez viszont az is kell, hogy a járási és a területi válogatók megvalósuljanak, amihez a gyermekeknek iskolába kellene járniuk. A zselízi fesztivált egyelőre áttettük augusztus második felére, de egyáltalán nem biztos, hogy sikerül megtartani, hiszen minden a járványügyi helyzettől függ.

Bárdos azt is elmondja, hogy a Csemadok munkája mostanában alaposan átalakult. A közösségi tevékenység leginkább a véradások szervezésében, vagy az idősek megsegítésében nyilvánul meg.

Természetesnek vesszük, hogy egy közösségen, falun belül segítjük a rászorulókat ebben a rendkívüli helyzetben, például azzal, hogy bevásárolunk az időseknek. Tagjaink az önkormányzatokkal együttműködve továbbra is a köz érdekében dolgoznak, csak ez most nem kulturális tevékenységet jelent. Ugyanakkor tudomásunk van arról, hogy virtuális szavalóversenyek is zajlanak, ilyen a Kárpát-medencei szavalóverseny, a Petőfi-programosok szervezésében, amire 1500-an jelentkeztek. Ebben is részt veszünk. Amit lehetővé tesz a modern technológia, a világháló, azt igyekszünk kihasználni, hiszen a kultúra közvetítése önazonosságunk szempontjából fontos. A Csemadok-vezetők telefonon, skype-on, videó-konferenciákon tartják egymással a kapcsolatot. Ami viszont az alfája és ómegája a Csemadok tevékenységének, az a közösségi munka. Ez az, amit nem lehet virtuálisan végezni.
szőttes
Nyáron szeretnék pótolni, ami tavasszal elmarad

Március közepe óta zárva van a nagyközönség előtt a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Művelődési Központ, amelyben pedig szinte egymást szokták érni a rendezvények. Takács Tímea igazgató elmondja, az elmaradt tavaszi programjaikat próbálják átütemezni a késő nyári, kora őszi időszakra, miközben már az új programokat tervezik az év utolsó hónapjaira. Nem unatkoznak, takarítanak, felújítást végeznek, két új terem kialakítása van éppen folyamatban. Remélik, ha újraindul a kulturális élet, az online jegyvásárlás is elkezdődik.

A bérletes előadásainkat mindenképpen szeretnénk megtartani, de minden attól függ, mikor cseng le a járvány. Nagy örömünkre szolgál és köszönet érte, hogy a bérleteseink közül eddig senki sem kérte vissza a bérlet árát, és nem is hívogatnak, hogy mikor kerülnek bemutatásra az elmaradt darabok. Amíg nem tudjuk, hogyan változik a helyzet, addig a programjaink csak október, november hónapokra várhatók. De azt elmondhatom, hogy az idén nyáron sem fogunk pihenni, hiszen ha lehetségessé válik, július végén, augusztusban szeretnénk pótolni a színházi előadásokat, és néhány szabadtéri programmal is meg akarjuk örvendeztetni a dunaszerdahelyieket.

Takács Tímea abban bízik, ha óvintézkedések mellett is, de június 1-jével, a gyermeknappal ismét megindulhat a kulturális élet a város központjában levő intézményben. A művelődési központ ad otthont számos népművészeti és kulturális csoportnak, amelyek a rendkívüli állapot kihirdetése óta szintén felfüggesztették a próbákat.

De mi történik, ha az év végéig semmilyen kulturális rendezvényre sem kerülhet sor? Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a színházteremben egymás mellett, tömött sorokban üljenek az emberek. Arról nem is szólva, vajon hányan engedhetik majd meg maguknak a járvány után, hogy a kultúrára költsenek.

Remélem, szomjazni fogják a kultúrát a városban és a környéken élők, mert eddig ez volt a jellemző. Még azt is el tudom képzelni, hogy a nagyobb távolságok betartása végett kétszer tartsunk meg egy-egy előadást. Nagyon fontos lenne, hogy beinduljunk, hiszen a költségvetésünk egy jelentős részét magunknak kell kigazdálkodni. A jegyárak jelentik az egyik fő bevételi forrást.
néptánc

Megjelent a Magyar7 hetilap 202/18. számában.

Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.