Kovászként fogja össze a hazai magyarságot a Csemadok
Ünnepi megemlékezést tartott a Csemadok Komáromi Területi Választmánya a Szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából, október 12-én a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében, ahol több közéleti személyiség mellett Bárdos Gyula országos Csemadok-elnök és Márvány Miklós, Magyarország pozsonyi nagykövetségének első beosztottja is jelen volt.
Közel félszáz aktív kultúrmunkás részesült országos elnöki Hűségért-emléklapban. Nagy sikert aratott Körön kívül című műsorával a pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttes.
A jubileumi esemény nyitányaként Maczkó Fanni versmondó diák Gyurcsó István Az unokák megszületnek című versét tolmácsolta, majd Keszegh Béla, Komárom polgármestere köszöntötte a résztvevőket, köztük több kulturális és oktatási intézmény, szervezet képviselőit. Hangsúlyozta: a rendszerváltás utáni időszak hazai magyar érdekképviseletének meghatározó egyéniségei nőttek ki a Csemadok-ból, ám a háttérben munkálkodók tevékenysége is nagyon fontosnak bizonyult. Majd felsorolt párat a Csemadok Komáromi Alapszervezetének jelentős rendezvényei és csoportjai közül (örsújfalui művelődési tábor, Selye János Napok, a jövőre 40 éves Concordia Vegyeskar, a Csemadok Galéria létrehozása...), emlékezve azokra az egykori frontemberekre is, akik már nincsenek az élők sorában (Bajnok István, Oláh György, Kiss Mihály stb.).
Kiemelte: a Szövetségnek alkalmazkodnia kell a változó időkhöz és igényekhez, s a fiatalokat is be kell vonni a sokrétű közösségkovácsolásba, amely az itteni magyarság megmaradását szolgálja.
Megígérte: a komáromi városvezetés baráti erkölcsi-anyagi támogatást nyújt a kiemelten kezelt szervezetnek. Követendő példaként említette a Komárom-Kaván nemrég újjáalakult, sok programot megvalósító Csemadok-alapszervezetet, amelynek az ottani 380 lakos közül 50 tagja van. Hasonló lelkesedést és újító erőt kívánt más alapszervezeteknek is.
Petheő Attila, a Csemadok Komáromi TV elnöke házigazdaként üdvözölte a dísztermet megtöltő jelenlevőket.
„A Trianon óta eltelt 100 esztendő csehszlovákiai, illetve szlovákiai magyar létünk közel 90 évéből 70 éven keresztül a Csemadok jelenti az állandóságot. Itt volt egyedül nyilvános lehetőségünk arra, hogy kifejezzük társadalmi és politikai különállásunkat, illetve hogy megmutassuk a többségtől elütő lényünket. A felvidéki magyarság számára a Csemadok jelentette az egyetlen nyilvános fórumot, ahol magyarként élhetett. A Csemadok adta a túlélés reményét, illetve annak a reményét, hogy az abban ténykedők unokái is magyarok lesznek majd. Tulajdonképpen, ha jobban elmélyülünk az igazságban, akkor rádöbbenünk, hogy a jelenleg is működő, összes itthoni magyar politikai vagy civil kezdeményezés szervezeti keretét és tapasztalati utánpótlását a Csemadok adta“ – fogalmazott.
Majd köszönetét fejezte ki azoknak az alapító tagoknak, akik településeinken létrehozták, szervezték és megtartották a Csemadok-alapszervezeteket. Közülük a Komáromi járásban már csak hárman élnek, de sem a komáromi Jobbágy Fülöp Mária és Jobbágy Péter, sem pedig az ekeli Németh József nem tudott személyesen jelen lenni az ünnepségen.
Azután örömmel nyugtázta, hogy e járásban még mindig több ezer aktív tagja van a Csemadoknak, a helyi szervezetek pedig kiválóan működnek. Hangsúlyozta, hogy mindnyájan társadalmi munkában, ingyen végzik e szolgálatot. Azért, mert szeretik ezt csinálni, s egymásért csinálnak mindent. Összefogva az egyes településeken a magyar közösséget. Szívesen látják a tettre kész embereket, az életkorukra való tekintet nélkül.
– szögezte le.
Stubendek László, a Csemadok Komáromi Alapszervezetének elnöke köszönetet mondott a Csemadok-tagok hűségéért és áldozatkész szolgálatáért. Azt gondolja, hogy a Tiszti Pavilon homlokzatán olvasható Viribus unitis - Egyesült erővel jelmondattal jellemezhető legtalálóbban s Csemadok-tagok áldásos tevékenysége. A Csemadok-nak legalább még további 70 évet, a közönségnek pedig jó szórakozást kívánt, majd Forbáth Imre Panasz és remény című versét Jancsík Dóra mondta el.
A Csemadok-ban végzett érdemdús munkája elismeréseként 46 személy vehette át a Bárdos Gyula által aláírt Hűségért-emléklapot. Majd az országos elnök méltatta a Szövetség által végzett szolgálatot. „bizonyos korszakokban az itteni magyarság mindenese volt”. Mint elmondta, elsősorban azokat illeti köszönet, akik a félreállítások időszakában is vállalták azt, hogy e magyar közösségünket összefogják. Sajnos, sokan nem lehetnek itt azok közül, akik a hatalomnak is ellenszegültek, kiállva az anyanyelvünk, kultúránk, magyarságunk mellett. Nekik köszönhetően vagyunk még itt.
Miközben a megosztottságunk nőtt, a Csemadok pótolhatatlan szerepe megmaradt: továbbra is kovászként kell összefognia a magyarságot, hogy a jövőben is megmaradjunk és fejlődni tudjunk, legyen kiknek átadnunk a fáklyát....
Azt követően a résztvevők felállva tapsolták meg a pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Körön kívül című nívós műsorát, és közösen énekelték el a Himnuszt. A kötetlen eszmecserére lehetőséget nyújtó zárófogadás támogatója a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola volt.
