Köszönetmondás – önfeledt hangulatban
Nagytárkány MKP-s polgármestere, Kopasz József egy búcsú táncházi összejövetelre invitált a minap. Kurdi Gábort búcsúztatták, aki befejezte a Petőfi Program keretén belül bodrogközi és Ung-vidéki ténykedését.
Egy éven át ő segítette a népi kultúra ápolását vidékünkön. Kurdi Gábor muzsikus, a duda kiváló megszólaltatója a következő tanévtől ugyanezt a munkát már Tornalján végzi.
Ki mindenki vette igénybe a fiatalember szakmai segítségét? –szólt első kérdésünk a polgármester úrhoz.
A teljesség igénye nélkül segítette a bacskai citerásokat, korrepetálta a géresieket, kijárt Bodrogszerdahelyre a néptánccsoporthoz, nálunk pedig az Arany Tisza gyermek néptánccsoport munkáját igazgatta. Ennek a csoportnak egyébként ma 30 tagja van. Őszintén sajnáljuk, hogy Gábor itthagy bennünket, mert csodálatosan tudtunk együtt dolgozni, de az alapítvány szabályrendszere egyértelműen kimondja: minden ösztöndíjas legfeljebb 2 évet dolgozhat az alapítványnál, de két különböző állomáshelyen. Azt már tudjuk, hogy hozzánk szeptembertől egy hölgy érkezik, őt követően pedig a Bodrogköznek saját, önálló oktatója lesz.
A népművészeti csoportok támogatása és tanítása mellett miben nyújtott még segítséget a fiatalember?
Pedagógusainkkal együtt karácsonyra karácsonyváró rendezvényt készített, amelyben gyerekek és bábok egyaránt szerepeltek, és hangszerekkel kísért bibliai jelenetek elevenedtek meg a színpadon. A beiratkozási programra is készítettek közös műsort, ilyen volt a jövendő elsősök számára kitalált hangszersimogató is.
Önök éltek a Csoóri Sándor Program nyújtotta lehetőségekkel is.
Így igaz, ez a program eszközvásárlásra nyújt támogatást, s mi az elnyert összegből néptáncos gyerekeinknek ruhákat vásároltunk.
A búcsúztatón a polgármester a szülőkből, gyerekekből és pedagógusokból álló közönség előtt megköszönte Kurdi Gábor éves munkáját, további sikeres pályafutást kívánva neki, majd elkezdődött a felhőtlen szórakozás. Előbb Gábor a gyerekek hangszerkészítését felügyelte, majd két budapesti barátjával zenélni kezdtek. Egészen pontosan egyikük húzta a talpalávalót, míg a másik a tánclépések betanulását felügyelte.
Még az odatévedt ovisok is élvezték a zenét, a táncot, az önfeledt hangulatot.
