Garamszentgyörgy római katolikus temploma
Garamszentgyörgy település az esztergomi érsek birtoka volt. Első okleveles említése 1276-ból származik. Később, az Anjou-korban érseki szék, vagyis az esztergomi érsek nemesi rangra emelt jobbágyai lakták.
Az ilyen érseki székek formálisan mintegy önálló vármegyeként működtek, hiszen kivonták őket a vármegyei közigazgatás hatásköre alól. Ennek az állapotnak a török hódoltság vetett véget a 16. században. A török kiűzése után az érseki szék megújult, és a verebélyi szék részévé vált. Egyébként a török időkben a településen a reformáció is tért hódított.
A falu temploma a 13. század második felében épült román stílusban. A félköríves szentélyhez négyszög alaprajzú hajó csatlakozik, a nyugati homlokzaton pedig torony. Román kori elemek: a szentély és ablakai, a torony és ikerablakai. A felső sor ikerablakainak tartóoszlopait eltávolították, az alsó sor oszlopainak szép gyöngyös díszítése van. A déli hajófalban a portálé maradványa is a román korból való. Ugyancsak román kori a templom kegyúri karzata, szép félköríves elemeivel.
A román kori templom hajójához oldalról egy új hajót építettek, ennek folytatásaként pedig egy sokszögzáródású szentélyt, melyhez később egy sekrestye is hozzáépült. Az eredeti román kori templom azonban így érintetlen maradt, csupán a hajó déli oldalát bontotta meg a hozzáépítés. A portálé fölötti 1499-es évszám a gótikus átalakítás idejére vonatkozhat. Az eredeti félköríves szentélyben ma egy mellékoltár áll.
