Elkezdődtek a Kazinczy Napok Kassán
Immár 51. alkalommal rendezik meg a Kazinczy Napokat Kassán november 14-16. között. A három nap alatt számos előadást, beszélgetést hallgathat meg a közöség a nyelvműveléssel, az anyanyelvápolással kapcsolatban.
A rendezvénysorozat, már hagyományosan, Kazinczy Ferenc a Fő utcán található emléktáblájának megkoszorúzásával vette kezdetét. Balassa Zoltán helytörténész beszédében Kosztolányi Dezsőt idézte, aki szerint mindenki, aki magyarul ír, adós Kazinczynak. Hangsúlyozta, ez valóban így van, hisz a nyelvújítás tízezer szóval gazdagította anyanyelvünket. Hozzátette, a nyelvújítás elkerülhetetlen volt, hiszen hajlékony és világos nyelvre van szükség, mely hű szolgálóleánya a gondolatnak.
„Ahogy Kazinczy mondja, nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja. Tudjuk, hogy manapság is vannak ilyenfajta kísérletek, de ez már tudatos ferdítés, mi sem áll távolabb Kazinczytól” – fogalmazott Balassa Zoltán. Beszédét egy olyan gondolattal zárta, amelyet Kazinczy Ferenc fogalmazott meg, és amely ma is időszerű: a más szabadságát tiszteli, aki szabad akar lenni.
A résztvevők a koszorúzást követően átvonultak a Márai Stúdióba, ahol Duncsák Mária, a Csemadok Kassai Városi Választmánya alelnöke elmondta, az idei, 51. Kazinczy Napok kiemelt témája a műfordítás, a rendezvény Fordítás vagy ferdítés címmel fut, utalva ezzel Kosztolányi Dezső kissé ironikus szavaira, miszerint a fordítás mindig ferdítés is.
Emellett természetesen foglalkoznak a magyar nyelv jelenével és jövőjével, Kazinczy Ferenc munkásságával és a magyar irodalommal.
„A több mint fél évszázados múltra visszatekintő Kazinczy Napok célja mindig is a nyelvművelés és az anyanyelv ápolása volt nemzeti önazonosságunk megtartása céljából. Az elmúlt években azonban sajnálatos módon szembesülnünk kellett azzal a sajnálatos ténnyel, hogy a magyarul beszélők száma a városunkban és az egész Felvidéken drámaian csökken. Ezért a rendezvény programtervezetében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok az előadások, törekvések, amelyek a magyar nyelv megőrzésére irányulnak” – emelte ki Duncsák Mária.
Hozzátette, a Csemadok fontos feladatának tekinti nemzeti kultúránk eljuttatását a magyarul nem értő közönséghez is, ebben pedig fontos szerepet kap a fordítás, a tolmácsolás. Rendezvényeikkel azt akarják elérni, hogy Kassa kulturális arculatának kialakításában tevékenyen részt vegyen az itt élő magyar közösség is.
– mondta.
A rendezvénysorozat első napján a résztvevők megtekinthették a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola KGSzT Lírai Színpadának Szeretném, ha szeretnének című előadását, amelyet Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából állítottak össze. Ezután Nyíri Péter, a Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke beszélt Kazinczy műfordítói munkásságáról, majd pódiumbeszélgetés következett kassai tolmácsokkal, Köteles Szabolcs faggatta Kozsár Zsuzsát, Gablyasz Andreát és Bartko Zoltánt.
