Egy pap rózsafűzérrel és légnyomásmérővel

Lacza Tihamér 2019. február 09., 18:48

Tájainkon sokan úgy lettek tudóssá, hogy elvégezték a teológiát, majd Isten szolgálatában nemcsak a hívek lelkét pallérozták, hanem igyekeztek kifürkészni azt is, miként mozgatja a Teremtő a világegyetemet.

Hegyfoky Kabos emléktáblája Fotó: Archívum

A Felvidék számos ilyen férfit adott a magyar szellemi életnek. A száz esztendeje elhunyt Hegyfoky Kabos nevét elsősorban szolgálati helyeinek történészei, valamint a meteorológia művelői tartják számon. A Tátra alatt, Újlesznán született egy cipszer családban 1847. július 7-én. Eredetileg Spitzkopf volt a vezetékneve, ezt magyarosította Hegyfokyra. Szülei anyagi helyzete miatt a papi hivatást választotta, jóllehet már gyermekként érdeklődött a természeti jelenségek iránt. A gimnázium első négy évfolyamát az Újlesznához közeli Lőcsén, a felsőbbeket és a teológiát is Egerben végezte. Ez utóbbi helyen tanult meg magyarul. 1871-ben szentelték pappá, majd Szabolcs megye több településén (Jászjakóhalma, Tardos, Bánhorvát, Visonta, Sárd, Tiszaörs, Fegyvernek) káplánként szolgált. 1881-ben Kunszentmártonban kapott plébániát és ebben az időben kezdett el behatóbban meteorológiai megfigyeléseket végezni. A kor színvonalán álló mérőműszerekkel szerelte fel a paplak udvarát, kezdve a különböző hőmérőkkel, a csapadék- és szélmérőkön át egészen a barométerekig. Óramű pontossággal jegyezte fel napjában több alkalommal is a hőmérsékletet, a szél erősségét és irányát, valamint a légnedvesség- és a légnyomásértékeket.

Jászjakóhalmán sem feledték el Fotó: Archívum

Mindezt egybekötötte a növények és állatok viselkedésének a megfigyelésével. Módszeres kutatásának köszönhetően viszonylag nagy pontossággal meg tudta állapítani a költöző madarak érkezését és mozgási irányát. A növények fenológiai fázisait (csírázás, rügyfakadás, virágzás, szemnövekedés, magképződés, érés, lombhullás stb.) az időjárási viszonyok nagymértékben befolyásolják, ezért Hegyfoky szinte magától értetődőnek tartotta, hogy erről feljegyzéseket készítsen, és amikor már értékelhető adatsorral rendelkezett, ezeket összegezve különböző szaklapokban számolt be megfigyeléseiről. Rendszeresen publikált az Aquila c. madártani folyóiratban. Egy hosszabb dolgozatában a füstifecske költözéséről értekezett és megállapítotat, hogy olyankor jelenik meg tájainkon, amikor a napi középhőmérséklet 9,4 C-fok körül alakul és vonulásának irányát az ehhez kapcsolható izoterma szabja meg. Szinte könyvnyi terjedelmű tanulmányt írt A májushavi meteorologiai viszonyok Magyarországon címmel. Ebben elsősorban a május közepén gyakran megfigyelhető alacsony hőmérsékletek kialakulásának okairól írt. Lényegében a fagyosszentekkel (Pongrác, Szervác, Bonifác) kapcsolatos népi megfigyelést igyekezett tudományosan alátámasztani. Természetesen a váratlan lehűlés nem mindig csak május derekán jelentkezhet, lehet akár tíznapos késés is, de összefügg egy ilyenkor kialakuló légnyomás-minimummal, amelynek centruma általában az Alföldön húzódik és itt nagy hőmérsékleti különbségek alakulnak ki.

Fagyosszentek Fotó: Archívum

Nemcsak megfigyeléseit tette közzé (többnyire magyarul, de olykor németül is), hanem gyakran publikált ismeretterjesztő cikkeket is. Ezeknek már a címe is beszédes: A környezet hatása a hőmérőkre; A zivatarokról; A szél iránya a magyar szent korona országaiban a Barometer és Eső c. függelékkel; Folyóink vízállása és a csapadék; Az eső évi periódusai Magyarországon.

A Gerlachfalvi-csúcsra tervezett obszervatórium rajza Fotó: Archívum

Egy rövid idézet segítségével villantsuk fel, milyen módszerrel dolgozott. A zivatarokról c. füzet bevezetőjében írja: „1885 és 1886-ban azonban, hacsak tehettem, minden égiháború tartama alatt följegyeztem leginkább 10 perczenkint – a légnyomást, a psychometer állását, a borulat terjedelmét, a szél irányát és erejét, a felhők alakját és vonulását, az eső kezdetét és tartamát, a zivatar első és utolsó dörgését, nemkülönben vonulásának irányát, szóval minden légköri változásokat, melyeket műszereim adatai és szemeim, s füleim megfigyelései szerint a zivatar idején történtek.”

Megfigyelő állomás a Lomnici-csúcson Fotó: Archívum

Tudatában volt a domborzati és egyéb geomorfológiai tényezők időjárásalakító szerepének is, ezért gyakran hasonlította össze az azonos szélességi körökön található helyek adatait. Az Európában már működő meteorológiai obszervatóriumok példája nyomán szorgalmazta, hogy Magyarországon is épüljön közadakozásból egy megfigyelő állomás. Ezt szülőfaluja fölött, a Nagyszalóki-csúcson képzelte el a Magas-Tátrában. A javaslatot felkaroló Magyar Földrajzi Társaság azzal az – utóbb naivnak bizonyult – elképzeléssel hirdette meg az ehhez szükséges 100 ezer korona gyűjtését, hogy az ország rövid idő alatt leteszi ezt az összeget. Sajnos három év alatt mindössze 5200 koronát sikerült gyűjteni, így a terv meghiúsult. 1910-ben ismét felcsillant a remény, hogy egy magashegyi időjárásmegfigyelő obszervatóriumot hoznak létre az országban, miután a Mont Blancon lévő állomás a nagy hó alatt összeomlott. De végül ekkor sem lett a dologból semmi. (Más alkalommal majd áttekintem, hogyan született meg végül 1940-ben a Lomnici-csúcson a megfigyelőállomás.)

Hegyfoky Kabos sírja Fotó: Archívum

Hegyfokyt 1891-ben Túrkevére helyezték át és itt élt még közel 30 éven át. Az itt felállított meteorológiai megfigyelő állomása a budapesti, a fiumei és a csíkszeredai után a negyedik obszervatórium volt az országban. A városban utca, emléktábla viseli a nevét, a helyi Petőfi Sándor Általános Iskolában Hegyfoky Kabos szavalóversenyt rendeznek minden esztendőben. Egykor (1934–1946) létezett egy róla elnevezett díj is, amelyet minden évben egy jeles meteorológusnak ítéltek oda. A kommunisták hatalomra kerülését követően azonban a díjat megszüntették azon a címen, hogy katolikus pap nem lehet egy kitüntetés névadója. Hegyfoky Kabos az első világháború végén fellépő spanyolnátha járványnak esett áldozatul: 1919. február 7-én hunyt el Túrkevén. Síremléke a város templomának tövében található.

Képgalériánk:
A túrkevei templom tövében nyugszik Fotó: Archívum

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS