December közepén új műsorral lép fel a Csallóközi Táncegyüttes
Az 1954-ben alakult együttes nagyszabású bemutatóval áll színpadra december 14-én. A Felvidéken jelentős szerepet betöltő együttes vezető koreográfusával, a Pro Traditione díjas Oláh Attilával beszélgettünk a csoport jelenéről, munkájáról és az új műsorukról.
Strieženec Horváth Rudolf, Quittner János, Dudek Ferenc és Brandl Ferenc után 2013-ban Oláh Attila „Nyuszi” vette át a Csallóközi Táncegyüttes vezetését, akinek a Csallóközi az anyaegyüttese volt. Itt kezdett táncolni tizenhét évesen, ezért nem meglepő, hogy ez a tánccsoport a szívügye a főállású koreográfusnak. Az együttes az új vezetővel új arculatot is felvett, és a munka nagyon gyorsan beindult. Fél év múlva már színpadra is álltak a Brandl Ferenc-emlékműsorral.
A régi táncok mellett egy nagyobb, új koreográfiát is színpadra állítottak, akkor nyáron és az év végén már a Csallóközi Gálát láthatta a közönség.
Az utánpótláscsapat, a Kis Csallóközi mellett fokozatosan megalakult a többi gyerekcsoport. A Csallóközi Táncegyüttesben ugyanis öt tagozatban folyik a munka. A legkisebbek a Nyuszi Hopp, ez a három–hat éves óvodások csoportja. A Pici Csallóközibe az elsősök, másodikosok, harmadikosok járnak. Harmadiktól ötödikig az Apró Csallóköziben táncolnak a gyerekek, a felső tagozatosok pedig a Kis Csallóköziben. A négy utánpótláscsapat mellett működik a felnőttek csoportja, ahol a középiskolás korosztálytól kezdve ötvenen túlig terjed a táncosok életkora. Összesen több mint 140 népi táncost számlál az együttes. A gyerekcsoportok vezetésében Fecske Renáta segíti Oláh Attila munkáját, a felnőtteknél a tánckarvezető Pataky Nóra.
Egy néptánccsoport életében elengedhetetlen a munka megtervezése. A Csallóközire a kétéves ciklusok a jellemzők, de vannak évente megismétlődő eseményeik is.
Minden év június végén viszik színpadra a gyerekcsoportok műsorát, a Szërdehelyi sétatéren című bemutatót, nyaranta néptánctáborokat tartanak, és az egész év folyamán több táncházat is. Év végén kerül sor a felnőtt műsorok egyikére, a Csallóközi Gálára vagy a Bemutatóra. Ezek kétévente váltakoznak. A Gálára vendégegyüttest is hívnak, míg a köztes években megrendezésre kerülő nagy bemutatókon az új műsorukat állítják színpadra. Az idei, amit december 14-én mutatnak be Dunaszerdahelyen, már a negyedik egész estét betöltő műsora az együttesnek, Oláh Attila vezetése alatt. Minden bemutató más, mondja a koreográfus. A tánctörténeti műsorukat követő Használjon! egy igazi örömtánc volt, hiszen azokból a táncokból állította össze, amelyeket különösképpen kedvel. Valójában a tánc öröméről szólt. A Mi Erdélyünkben pedig azokat a táncokat mutatták be, amelyekkel közeli viszonyba került az erdélyi útjai során.
A soron következő nagy bemutató címe már árulkodik az elgondolásról, amely szerint Attila csokorba szedte a táncokat, és összeállította az új műsort.
"Régen foglalkoztat, hogy a Kárpát-medencében élő nemzetek kultúrája hogyan hatott egymásra. A különböző korszakok divatja végigsöpört Európán. Ezek eljutottak a néphez, de volt, amikor megfordult, és a néptől került a felsőbb osztályokba valamelyik táncdivat. Ilyen például a csárdás vagy a verbunk. Most azokat a táncokat kerestem a különböző népek tánckultúrájában, amelyekben fellelhető az egymásra hatás. Ami konkrétan minket érint, az a szlovák, a román és a cigány táncok hatása a mi táncainkra." – mesélte.
Oláh Attila arról is szól, hogy ez a hatás kölcsönös, a magyar hatások is érződnek a mellettünk élő népek táncain. A kapcsolódási pontok néha a táncban, de olykor csak a zenében lelhetők fel. A százcsávási cigány és magyar táncok például teljesen különböznek, pedig ugyanott élnek, és ugyanarra a zenére táncolnak a magyarok és a románok is.
Az Azonosságok és másságok című műsor négy tételből áll. Az első az említett százcsávási tétel, amelyben a magyar–cigány kapcsolat mutatkozik meg. A dél-alföldi tétel egy nagyobb tájegység táncait foglalja össze.
Lesz benne egy több táncból álló magyar, illetve egy román táncokból álló koreográfia. Ezt követi a gömöri tétel, amelyben lesz egy sajórédei szlovák lánytánc, valamint szilicei és borzovai magyar táncok. Az utolsó tételben a kalotaszegi román és magyar táncrend áll egymás mellett. Az egyes tételeket hangulatnarráció vezeti be, amelyet Lépes Anikó állított össze, és Béhr Márton, a Jókai Színház fiatal színésze előadásában hall a közönség.
Ezt a műsort kivételesen nem egyedül rendezte Oláh Attila, hanem Lépes Anikóval közösen, ahogyan több koreográfus is közreműködött az összeállításban.
Nyuszi táncai mellett Lőrincz Hortenzia, Nagy Myrtill, Németh Ildikó és Szabó Szilárd koreográfiáit láthatja a közönség. A talpalávalót a Pósfa zenekar húzza, valamint Koncz Gergely, Szerényi Béla és ifj. Szerényi Béla is muzsikál a Csallóközi táncosainak. A bemutatóra a Csaplár Benedek Városi Művelődési Házban kerül sor december 14-én este hét órakor, de egy előbemutatót is tart az együttes Párkányban, november 30-án.
Oláh Attila arra a legbüszkébb, hogy ilyen népes csapata van. Persze, ezt a gyerekcsoportokat egybetartó Fecske Reninek és a felnőtt-tánckarvezetőknek, Kovács Anitának és Pataky Nórának is köszönheti, mondja, hozzátéve, hogy a számtalan díj, elismerés és arany sávok a gyerekeknél és a felnőtteknél is jó érzéssel töltik el. De nem ez a legfontosabb. Kell, hogy a táncosok jól érezzék magukat a csapatban, örömmel járjanak a próbákra, örömüket leljék a táncolásban. Jó lenne ezt megtartani, mondja befejezésül az együttesvezető.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/48. számában.
