2019. november 10., 15:55

Bemutatkozik a füleki File banda

A minap volt szerencsém együtt utazni a füleki Rakonca Néptáncegyüttessel. A buszban manapság ritka dologra lettem figyelmes. A 16-17 éves fiúk és lányok nem a közösségi hálón lógtak, hanem magyar népzenét hallgattak, és arról is beszélgettek. Jóleső érzés volt, hogy vannak még olyan fiatalok, akik értéket képviselnek és közvetítenek.

File Banda
Médialapozó
Fotó: File Banda archívum

Krajcsa Márk (cimbalom), Demecs Virág Boglárka (hegedű), Csépe Bence (hegedű), Bodzási Emma (hegedű), Gyetvai Mihály (nagybőgő), Molnár Nikolasz (brácsa) és Varga Dániel (hegedű). Ők heten alkotják a füleki File Bandát, akik többségükben a Rakonca Néptáncegyüttes táncosai.

A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia, valamint a Füleki Művészeti Alapiskola 2018 áprilisában elindított népzenei műhelyének köszönhetően a Felvidéken hat helyszínen indult el a rendszeres hagyományos magyar népzeneoktatás. A hallatlanul fontos kezdeményezéssel hiánypótló tevékenység kezdődött, hiszen a népzeneoktatás szlovákiai viszonylatban ez idáig elsősorban a szlovák művészeti csoportoknál dominált. Azóta Füleken heti rendszerességgel találkoznak az ifjú népzenészek, vagyis a File Banda, akik ifj. Gelencsér Jánostól, a Dobroda zenekar kiváló zenészétől tanulhatnak.

Fotó:  File Banda archívum

– Először a cimbalmosokkal foglalkozom, majd a brácsás és a bőgős következik, végül a hegedű zárja a sort. Külön öröm számomra, hogy sikerült a cimbalomoktatást is elindítani, így a rozsnyói Sajó banda után most már a File banda is teljes hangszeres felállással működhet – mondja Gelencsér János.

Mivel ez a fajta foglalkozás elsősorban az auditív módszeren alapul, a műhelyben nem a megszokott módon, kottából tanulnak, hanem hallás után.

– Az oktatás kezdetén azt terveztem, hogy ha már a Felvidéken vagyunk, akkor először a dél-szlovákiai magyarság népzenei kultúráját ismerjük meg. Így elsősorban gömöri, bodrogközi anyagot tanulunk. Jelenleg Vág–Garam közi anyag a téma, később a magyarbődi lesz soron. A cimbalmosokkal és a bőgőssel pedig külön az erdélyi Vajdaszent-ivány méltán híres szólisztikus cimbalomjátékát sajátítjuk el. De a tervek között szerepel az erdélyi zenék és a kis-magyarországi zenék megismerése, megtanulása is. Mivel a legtöbbjüknek van hangszeres előképzettsége, ezért nagyon intenzív munkát végezhetünk. Bár a brácsát, a bőgőt és a cimbalmot a nulláról kellett kezdeni, mostanra már elég szépen megszólal a növendékek kezében.

Fotó:  File Banda archívum

A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia nem csak a képzés elindításában nyújtott segítséget. Mesterkurzusra is lehetőséget biztosít, s ennek köszönhetően még élő adatközlőktől, muzsikusoktól tanulhatnak a növendékek. Tavaly nyáron Tamás János felsővályi prímástól és Molnár Géza alsókálosai kontrástól leshették el a gömöri zenére jellemző stílusjegyeket.

– Ők az utolsó, még élő népzenészek Gömörben. A találkozás mindannyiunkban elindított valamit, de legfőképp elgondolkodtatott. Hiszen amit régen hattagú zenekar játszott, most két szintetizátor lejátssza. Ezért arról is beszélgettünk, hogy miért tűnhetett el a népzene a Felvidékről – osztja meg velünk az aggodalmait Molnár Nikolasz.

Júniusi felvidéki gyűjtőútjuk is ezt igazolta. Bizony már csak elvétve, temetéseken hallhatók vonós hangszerek, mulatságokban már szinte egyáltalán nem. Erdélyben még vannak aktív muzsikusok, akik lakodalmakban, felvonulásokon is húzzák, ezért kézenfekvő, hogy náluk is gyűjtöttek. Varga Dániel és Molnár Nikolasz a Mezőségben és a Felső-Maros mentén jártak az oktatójukkal, ahol kamerára rögzítették az addig fel nem gyűjtött adatközlőket.

– Azokat a még élő zenészeket próbáltuk felkutatni, akiket korábban még nem rögzítettek. Bár nehéz dolog volt, sikerült olyan falvakat találni, ahol például Bartók Béla Román népi táncok című alkotását szerezte. Spontán gyűjtés volt, ugyanis csak két helyszínt terveztünk, de jóval több helyre eljutottunk. Nagyszerű volt olyan zenészek muzsikáját hallani, akik még az elődeiktől tanultak játszani. Rengeteg személyes élménnyel gyarapodtunk – teszi hozzá Varga Dániel.

Fotó:  File Banda archívum

A tagok állítják, hogy nem a fellépések motiválják őket, hanem a fejlődés és a szándék, hogy minél jobban megismerjék a magyar népzenét. Ezért inkább baráti társaságként tekintenek magukra, akik beleszerettek a magyar népzenébe, és kedvtelésből együtt zenélnek.

Ettől függetlenül természetesen már láthatta, hallhatta őket a közönség. Több fellépésük volt Füleken és környékén, de bemutatkoztak már Rozsnyón is, és részt vettek a Bíborpiros szép Rózsa népzenei vetélkedőn. Itt bejutottak a november 23-i dunaszerdahelyi döntőbe, ahová gömöri dallamokkal készülnek. Október 26-án pedig Budapesten is bemutatkoztak a Hagyományok Háza tematikus napján, amely A Felvidék kincsei nevet kapta. Távolabbi céljuk, hogy rangos magyarországi népzenei versenyeken is kipróbálhassák magukat, és onnan építő tapasztalattal térjenek vissza, mondja János. Az oktatás Rozsnyón és Füleken is jó ütemben halad, s azon lesznek, hogy ez így is maradjon. Nagy örömet jelentene számukra, ha az utánpótláscsoportjukat, a Kis Rakoncát kísérhetnék a jövőben.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/45. számában.

File Banda
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.