Arcrekonstrukció: így nézhettek ki a kassai vértanúk
Elkészítették a négyszáz évvel ezelőtt, 1619-ben Kassán vértanúhalált halt Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk arcának tudományos rekonstrukcióját.
Az arcrekonstrukciót megelőzően antropológiai vizsgálatoknak vetették alá a maradványokat, amelyeket digitalizáltak is. A rekonstrukción egy nemzetközi szakértőcsoport dolgozott, az eredményeket pedig Kassán mutatták be, a rózsahelyi Katolikus Egyetem Kassára kihelyezett Teológiai Karán.
A projektet a kassai főegyházmegye indította a kassai vértanúk halálnak 400. évfordulója alkalmából.
Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk 1619. szeptember 7-én szenvedett vértanúhalált Kassán, mert nem tagadták meg katolikus hitüket. A két jezsuita papot és a volt jezsuita diákot a városba bevonuló Rákóczi György hajdúi gyilkolták meg. Boldoggá avatásukat még 1628-ban kezdeményezte Pázmány Péter bíboros, de az csak 1905-ben valósult meg. 1995. július 2-án II. János Pál pápa kassai látogatása alkalmával szentté avatta őket.
Az arcrekonstrukciót Cicero Moraes elismert brazil 3D-dizájner készítette, aki korábban Páduai Szent Antal vagy Lemberki Szent Zdislava arcát is megmintázta.
A szakértőcsoport tagja volt Jiří Šindelář, aki hangsúlyozta, a Moraes által alkalmazott módszer inkább tudományos, mint művészi. „A megalkotott arckép 90 százalékban pontos, a maradék 10 százalékot a haj és a szem színe, illetve a hajviselet teszik ki, ezek olyan adatok, amelyek megállapítására összetett DNS-elemzés nélkül nincs esély” – mondta.
A vértanúk csontereklyéit Nagyszombatban és Esztergomban őrzik.
Az antropológiai vizsgálatot, melynek célja egyebek mellett annak megállapítása volt, hogy a sérülések mennyire egyeznek meg a történelmi forrásokban leírtakkal, megnehezítette, hogy korlátozott időtartam állt a szakértők rendelkezésére, továbbá az, hogy a csontvázak hiányosak, illetve valószínűleg összekeverték a vértanúk csontjait.
„Pongrácz Istvánnál például koponyasérülésre bukkantunk a bal oldalon, amit valamilyen szúrás okozhatott, valamint a nyak térségében is találtunk sérülést. Lényegében azonban egyiküknél sem állapítottunk meg olyan sebesüléseket, amelyek egyértelművé tennék a halál okát. Feltételezzük, hogy olyan sérüléseket szenvedtek el, amelyek meggyengítették a szervezetüket, s lassan haltak meg” – mondta Michaela Dörnhöferová, a pozsonyi Comenius Egyetem antropológiai tanszékének munkatársa. Grodecz Menyhért maradványain annak a nyomaira bukkantak, hogy halála után levágták a fejét, Kőrösi Márk bal lapockáján pedig egy repedést találtak, amit egy kopja hegye okozhatott.
Bernard Bober kassai érsek úgy vélekedett,
a projekt hozzájárult a kassai vértanúk történetének felelevenítéséhez, valamint közelebb hozta sorsukat és üzenetüket a ma embere számára.
„Bepillantást nyerhettünk abba, mi történt valójában, s valódi hősökre tekinthettünk” – mondta. Hozzátette, az arcrekonstrukció képzőművészeti alkotások számára is alapul és inspirációul szolgálhat majd.
