Alistál katolikus temploma
Alistál az egykori Pozsony vármegye egyik legdélebben fekvő csallóközi települése. Nevét egy 1391-ből származó oklevél bizonysága szerint onnan származtatják, hogy a községben királyi istállók voltak. A község neve latinul Stabula Regia, „királyi istálló” alakban fordul elő. A reformáció idején a lakosság protestánssá vált, majd az újkorban jelentős zsidó vallású lakosa is volt.
Szent Mártonnak szentelt temploma a gótika korában és stílusában épült, a 15. század első felében. A legrégibb csallóközi plébániák között még nem említik. Később, a 18. majd a 19. században is alakítottak rajta, azonban a mai napig érintetlen maradt hármas tagolása: sokszögzáródású szentélye, dongaboltozatú hajója és nyugati tornya. A torony szinte uralja az épületet. Korábban, ahogy Ipolyi Arnold is leírta, a torony védelmi funkciókat is ellátott, még a múlt században is lőrések voltak rajta. Ugyanő a templomot körülvevő erődfalról is megemlékezik. A templom falai is vastagabbak a szokásosnál. A nyugati oldalon a kegyúri karzat eredeti, csak a hajóba néző vaskorlátja új.
A szentély kétsoros bordás boltozatú, a diadalívnél a bordák keresztezik egymást egy zárókőben. A bordázat oszlopfőinek típusa arra utal, hogy a boltozat az ún. bécsi kőfaragó iskola alkotása az 1400-as évek közepéről. A szentélyben szentségházként szolgáló fali fülke is újkori ajtóval van ellátva. A hajóban félköríves ülőfülkéket, valamint felszentelési kereszteket tártak fel a legutóbbi felújításkor.
