A komáromi Szent András-bazilika
A Szent András-templom Komárom legfontosabb temploma, és a város egyik domináns épülete. A Nádor utcában található, a Duna Menti Múzeum épületével szemben.
Mai formájában 1768–1771 között épült, barokk stílusban. 2018. április 22-én, a 29. Komáromi Imanap főpapi szentmiséjén hirdették ki, hogy a plébániatemplom megkapta a basilica minor címet. A cím egyházjogi kiváltságokat jelent, melynek odaítélése bizonyos feltételekhez kötött, ezek egyrészt magára a templomra vonatkoznak, annak nagyságára, építészeti stílusára, művészi értékére, másrészt az abban zajló lelki életre.
A mai építmény helyén az első templomot 1674–1677 között építették a jezsuiták, tornyán, amely egyben a város őrtornya is volt, Szent András apostol kétméteres vasszobrával. A gyorsan növekvő város számára szűknek bizonyult régi templom mellett 1723–1734 között új templomot emeltek, amelyet szintén Szent Andrásról neveztek el, s amely a későbbiekben több átalakításon esett át. A templomot történelme során többször rongálta tűzvész és földrengés. Az építmény a kései barokk stílus jegyeit viseli magán, beltere freskókkal díszített, és híres remek akusztikájáról is, ezért gyakran tartanak itt koncerteket, orgonaversenyeket.
A 18. század elején Komárom virágzása idején az egyik legnépesebb városnak számított, ekkor döntött úgy a városi tanács, hogy a meglévő kis templom szomszédságában egy nagyobb, impozánsabb templomot építtet. Az építkezés során 800 000 tégla került felhasználásra, amelyek a lebontott újvári erődből származtak. Sajnos, építészeti hiányosságok végett a falak omladozni kezdtek, később részben leomlottak. A templom felújítása 1748-ban kezdődött.
A templom történetének egyik legnagyobb katasztrófája az 1763-as földrengés, amely során az épület jelentős része nagymértékben megrongálódott. A templom újabb felújításon esett át 1768–1771-ben. A következő katasztrófa az 1848-as évben érte a templomot, amikor tűzvész pusztított a városban. 1850– 1860-ban a templom újabb felújításon esett át és újraszentelték. 1896-ben Mikos Nádor tervei alapján megkapta a tornyok mai arculatát. A templom keleti falán látható Szent Flórián szobra és a város címere.
A második világháború idején a templom ismét megrongálódott, főként a tornya és az ablakai, ezután az egyház saját költségére felújította. 1991–1992-ben a templom a városi tanács pénzügyi támogatásából felújíttatta a tetőszerkezetet. 2012-ben elkezdődött, és még ugyanebben az évben felújításra került a templom homlokzati része. A következő években felújításra került a bal, később a jobb oldali templomtorony, a templomfal oldala és hátulja.
