A Kárpát-medencei magyarok közösségi életének szolgálatában
Október elején adták át a Nemzeti Művelődési Intézet új, a magyar kormány 3,18 milliárd forintos beruházásával létesített székházát Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben.
Lezsák Sándor, a Népfőiskolai Alapítvány elnöke, az Országgyűlés egyik fideszes alelnöke a székházátadáson köszöntőjében elmondta, a kiemelt kormányzati beruházás hátterében a magyar költségvetés, az adófizető polgárok támogatása és jogos elvárása van. Ez az épület szolgálja a magyar kultúra szent ügyét, a Kárpát-medencei magyarok közösségi életét.
– idézték Orbán Viktor miniszterelnököt, aki köszöntőlevelet küldött a megnyitóra.
Az intézet a Kárpát-medence értékőrző és értékteremtő közösségeinek nyújt alkotó lendületet, erősíti cselekvőképességüket és szakmai-módszertani támogatással segíti a közösségek hálójának kiépülését, jegyezte meg Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára.
Az ünnepélyes székházavatón Huszár László, a sokrétű tevékenységet kifejtő Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója is részt vett.
– Stratégiai együttműködés köt össze bennünket a Nemzeti Művelődési Intézettel. Voltak és nyilván még lesznek közös rendezvényeink is, példaként említhetném a különböző Kárpát-medencei vetélkedőket.
Az elmúlt évek során egyfajta gondolati közelségbe kerültünk, s a közös gondolkodáson, szellemiségen, értékrenden kívül egymás munkáját is megismertük, valamint több esemény is volt, amelyen közösen vettünk részt. Mondhatnám úgy is, hogy a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet is a Nemzeti Művelődési Intézet csapatában tevékenykedik.
Csak az impozáns székház az új, az intézet közösségépítő projektje valójában már elég régóta zajlik – avat be a két intézmény együttműködésének kulisszatitkaiba.
Huszár László négy kollégájával vett részt a székház átadásán, ahol felavatásra került a magyarság harangja is, öt kisebb harangot pedig az összetartozás szimbólumaként a határon túli magyar szervezeteknek ajándékoztak.
– Az egyik harang ide, Dunaszerdahelyre került, tavasszal tervezzük a felavatását. Elképzelésünk szerint az intézetünk udvarát szegélyező lemezkerítést szeretnénk egy téglakerítésre cserélni, ahová magyar személyiségek nevét – még nincs eldöntve, hogy csak csallóközieket, vagy felvidékieket – vésnénk be. Ott szeretnénk elhelyezni a harangot is, amelyet bármilyen jelentősebb esemény előtt meg lehetne kongatni – tudjuk meg Huszár Lászlótól.
Lakiteleken pedig mindennap 15 óra 13-kor, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában szólal meg a harang.
– A nemzeti kultúra, mert konzervatív neveltetésem okán én csak nemzeti kultúrában tudok gondolkodni, erősödik azáltal, hogy szakmai csomópontjai izmosodnak, amire bátran lehet építeni. Annál is inkább, mert a rendszerváltás után a közművelődés lényegében megszűnt. Még előtte ezt a Csemadok úgy-ahogy felvállalta, a szakmai osztályokon keresztül. A rendszerváltozás után, a Mečiar-érában a helyzet romlott, s akkor az intézetünk több országos rendezvény szervezését átvette. Ha nem így tettünk volna, elsorvadtak volna. A jövőt most, az új székház átadását követően, biztatónak látom, van akarat arra, hogy a Kárpát-medencei magyar közművelődés újra felvirágozzon – mondta Huszár László.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/43. számában.
