2020. július 28., 12:34

A háztartást kormányozni az asszonynak a gondja…

Aktív nyári szezont tudhat magáénak a Galántai Honismereti Múzeum csapata. Az intézményben augusztus elején új kiállítás nyílik Feliratos textil falvédők – nagyanyáink világának vizuális eszközei címmel. A néprajzi jellegű tárlat a kivarrott falvédők gazdag gyűjteményét mutatja be és témájával a 20. századi hagyományos népi és városi lakásbelsőhöz kapcsolódik.

Fotó: Galántai Honismereti Múzeum

A kiállítás a kivarrott és a nyomtatott falvédők gazdag kollekcióit tartalmazza, amelyek egyrészt a horvátországi nekcsei Szlovák Kulturális Központ által megvalósított Feliratos textil falvédők – nagyanyáink világának vizuális eszközei című vándorkiállítás keretén belül, másrészt pedig a galántai régióból származó falvédőket bemutató önálló részben láthatóak – tudjuk meg a múzeum néprajzosának, Danter Izabellának közleményéből.

A Galántai Honismereti Múzeum néprajzi gyűjteménye 65 kivarrott és 10 színes nyomtatással készült falvédőt tartalmaz, amelyek a galántai régió 15 településéről kerültek a múzeum gyűjteményébe. 

A falvédők egyharmada a két világháború közötti időszakban készült. Hasonló számú csoportot képviselnek az 1950-es években használtak, valamint az 1960-70-es években elterjedt mintázatúak. A színes nyomtatással készült falvédők a második világháború utáni időszakra jellemzőek. A falvédők alapanyaga fehér, gyári pamutvászon, amelyet leggyakrabban az iskoláskorú lányok, fiatalasszonyok hímeztek ki.

A minták - szerelmes pár, asszony a konyhában munka közben, vallási témák, zsánerképek - a kisvárosi életről alkotott sematikus elképzeléseket ábrázolják, amelyhez gyakran frappáns felirat is párosul. Gyakori feliratok:

Azt csicsergi a madár az ágon, páros élet a legszebb ezen a világon...,
A háztartást kormányozni az asszonynak a gondja, a hozzávaló ezres bankót a férj uram hozza.
falvedo_zsigard.jpg
Falvédő a zsigárdi Kaszás Attila tájházban
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

A textil falvédők Közép-Európa kulturális terébe Észak-nyugat Európából, leginkább holland és német területekről jutottak. Horvát területeken, mint a háziasszonyok vizuális és nyelvi kifejező eszközei, a 19. század végétől városi környezetben terjedtek el. A nyitott kémények eltűnése és az épített tűzhelyekkel való helyettesítése után a falusi konyhák berendezéseinek a részei lettek.

A Mátyusföldön a 20. század első felében jelentek meg. A falvédők előrajzolt mintadarabjai iparos úgynevezett drukker műhelyekben keletkeztek. Írásos adatok vannak arról, hogy Ilok községben alakult meg az első mintagyár R. Hoffman Első jugoszláv hímzésminták sablongyára néven, amely 1920-tól 1941-ig működött

A kivarrott falvédőknek gyakorlatias felhasználásuk mellett díszítő és nevelő szerepük is volt. Nagyon kedveltek voltak és használatban maradtak mindaddig, amíg a konyha berendezésében új anyagok, mint például a fali csempe, nem kaptak helyet. A textil falvédők ma az életmódról, a divatról, az erkölcsről és az általános társadalmi értékekről forrásinformációként szolgálnak azokból az időkből, amikor keletkeztek és nagyon kedveltek voltak.

plakat_b_hu.jpg
Fotó:  Galántai Honismereti Múzeum

A kiállítás megnyitója rendhagyó módon augusztus 6-án (csütörtökön) 16:30-tól lesz követhető online a múzeum Facebook oldalán.

A tárlat ezt követően keddtől péntekig 9:00-17:00 óra között, szombatonként 13:00-17:00 óra között látogatható. A kiállítás megtekinthető október 10-ig.

A múzeumban az Aki nem dolgozik, ne is egyék című néprajzi tárlat is látogatható a nyár és a kora ősz folyamán.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.