A folklór ünnepe Zselízen
A zselízi Esterházy-kastély angolparkjában immár ötvenharmadik alkalommal fogadták a népművészet ünnepének nevezett Országos Népművészeti Fesztivál fellépőit, látogatóit.
A – közelmúltban a Folklórfesztiválok Nemzetközi Szövetségének listájára felkerülő – rendezvénysorozat hivatalos megnyitójára ugyan csak június 14-én került sor, az érdeklődők már az ezt megelőző napokon is részt vehettek egy-egy színvonalas folklórprogramon – „egyesülve a sokféleségben”. A Margarita Atanásova vezette, a bulgáriai Lovech városából érkező Folklore Dance Ensemble Magic gyermek néptáncegyüttes szerdán este hamisítatlan balkáni hangulatot hozott el először a bényi, majd másnap a szalkai közönségnek.
A hagyományhoz hűen pénteken délelőtt, a Nagysallói Találkozó során a helyi kultúrházban léptek színpadra a tágabb régió tehetséges gyermekcsoportjai. A seregszemlén fellépett a lévai Pitypang, a szalkai Botorkálók, a farnadi Kis Nádas, a nagysallói Mákvirágok, az érsekkétyi Napraforgók és az ipolyszakállosi Gézengúzok csoportja is. A népi gyermekjátékokat, népszokásokat és különböző tájegységek táncait felvonultató zenés-táncos délelőtt résztvevői közösen is táncra perdültek a bolgár gyermek néptáncegyüttes tagjaival.
A népművészeti fesztivál további programpontjai a zselízi Esterházy-kastély parkjában voltak (és vannak) megtartva. A kastély belső udvara újra megnyílt a nyilvánosság előtt. Pénteken késő délután itt zajlott Váradi Levente – a Szent Lámpások Program keretén belül megvalósuló – kiállításának megnyitóját. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató verseny hivatásos fényképésze fotósorozatban mutatta és mutatja be az egész Kárpát-medence és a szórványmagyarság hagyományos paraszti kultúráját.
„A Szent Lámpások Program a Kárpát-medencében fellelhető olyan emberekről szól, akik őrzik a magyar kultúrát, legyen az néptánc, népzene, népdal vagy mese” – fogalmazta meg a fotográfus, aki folyamatosan látogatja Kárpátalja, Gyimes, Moldva vagy éppen a Vajdaság vidékeit. „Moldvába mintegy 25–30 helyre járok. Azt gondolom, hogy néhány év után már egy olyan képi és információs anyagot fogok tudni felmutatni, ami szerintem egy hiteles lenyomata lesz a népi kultúra 21. századi őrzőinek.”
A fényképész azt is elárulta, hogy a kiállított képek nagy része a közelmúltban készült; a legfrissebb fotókat két hete Magyarfaluban, egy moldvai településen készítette. Elmondása szerint nagyon fontos, hogy a fotókon kívül interjúsorozatok és útinaplók is készülnek, a felvételek mellett tehát hangzóanyaggal próbálja a teljes spektrumot megmutatni.
Szintén június 14-én nyitották meg a helyi Csemadok-házban a garamszentgyörgyi Duba Tájház Kendertől a viseletig elnevezésű tárlatát. Az ötletgazda, a 2014-es év kitüntetett tájházvezetője, Duba Gizella jóvoltából elsősorban a kenderfeldolgozás folyamatát, valamint elődeink mindennapi viseletét ismerhettük meg. A kiállítást Sipos Anna, a Duna Menti Múzeum néprajzkutatója mutatta be.
Az 53. Országos Népművészeti Fesztivál nagyszínpadát elsőként a zselízi Alapiskola Franz Schubert Gyermekkara és a helyi Franz Schubert Művészeti Iskola énekkara foglalta el. A megnyitó kedvéért vállalt közös fellépésükben, Horváth Diana karnagy vezetésével dunántúli népdalokat adtak elő, majd felcsendült egy-egy szerzemény Bárdos Lajostól, Ondrej Franciscitől és Szíjjártó Jenőtől.
A fesztivál nyitó hangversenye után szót kapott Zselíz polgármestere, Juhász András és a rendezvény fővédnöke, Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára is. „A népzene, a folklór, a táncház igazán érvényes mondanivalóval szól ma is a Schubert-parkban. A lelkes Juhász házaspár és a támogató partnerek jóvoltából igyekszünk újra visszahozni annak a fél évszázadnak a hangulatát, melyet a zselíziek sosem felednek” – mondta a városvezető, aki a város kulcsát is átadta a Kincső Néptáncegyüttes két aranysarkantyús táncosának, Alt Sárának és Révész Andrásnak, akik a fellépő együttesek, csoportok és kézművesek képviseletében ezáltal jelképesen is birtokba vették a parkot.
Rigó Konrád arra hívta fel a figyelmet, hogy a folklórt és a népi kultúrát nem csupán megőrizni, megóvni és védeni szükséges, hanem újraértelmezni és újrainterpretálni is: „Nem arról beszélek, hogy a hagyományos népi kultúrába mindenféle modern elemeket kell integrálni, hanem arról, hogy ezt az újraértelmezést nagyon finoman és érzékenyen kell megtenni, hogy kapcsolatot tudjunk teremteni a ma emberével, a mai fiatalsággal.”
Az ünnepi beszédeket követően a Kárpát-medence zenéinek őrangyala, a Kossuth-díjas népdalénekes, Szvorák Katalin állt színpadra múltidéző koncertjével. Dalüzenet című jubileumi műsorában két kiváló muzsikus, Cserta Balázs és Szabó Dániel közreműködött fúvós hangszereken, illetve cimbalmon.
„Különböző témakörök köré válogattam a dalokat, és itt nemcsak magyarul, de a környező népek nyelvein is megszólalok, hiszen annyi minden köt össze bennünket itt, a Kárpát-medencében és azon túl. Egyek vagyunk a születésben, a halálban, az örömben, a jeles ünnepeinkben” – mondta el a közép-európai dallamkincset bemutató művésznő, aki elárulta azt is, hogy a népművészeti fesztivál zselízi színpadán első alkalommal 45 esztendeje lépett fel. Tizenéves kislányként akkor a Fülekpüspöki Táncegyüttesben táncolt és énekelt.
Nyitra megye alelnökének, Csenger Tibornak a köszöntő gondolatai után érkezett el az est fénypontja, a Magyar Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciója, a Körhinta című előadás. A Fábri Zoltán 1956-ban bemutatott filmdrámájának színpadi zenés-táncos feldolgozása – többek között Zsuráfszky Zoltán kiváló koreográfiájának köszönhetően – nagy sikert aratott a zselízi közönség körében.
A pénteki program a kastély mögött felállított Pajtában zajló táncházzal egybekötött mulatsággal zárult.
