Pressburg jelenkori Rómeóval és Júliával, valamint a Felvidéki Betyárokkal - KÉPEKKEL
A Komáromból származó, családjával Pozsonyban élő Molnár Csaba rendező a feleségével, Lucia Molnár Satinskával együtt álmodta meg, hívta életre és rendezte a Pressburg című dramedy sorozatot, amely sikeresen debütált a júniusban Nagyszombatban megtartott June Film Festen. Az első szlovákiai magyar sorozatként meghirdetett produkció első két részének nyilvános vetítése szeptember 4-én este a komáromi Tátra moziban volt, amit beszélgetés követett a sorozat alkotóival, köztük több szereplőjével. Annak televíziós sugárzása pedig szeptember 6-án 21:25 órakor a Szlovák Televízió kettes csatornáján, vagyis az STV2-n indul, s péntekenként folytatódik.
A filmbeli történet egyik főszereplője Attila, a mély gyökerekkel Csicsó községhez kötődő, kellő identitástudattal rendelkező magyar srác, akit Matusek Attila, a Komáromi Jókai Színház színművésze alakít. A televíziós sugárzás előtt róla még annyit árulok el anélkül, hogy lelőném a poént: családi és megélhetési okokból Pozsonyba kerül, ahol rácsodálkozik a neki szokatlannak tűnő nagyvárosi életre. Bár fokozatosan egyre otthonosabban érzi magát a fővárosban, de az új és a régi identitása harcol egymással.
Egy régi barátja (Béhr Márton) révén megismerkedik a Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) underground mozgalom, azaz a filmbeli Felvidéki Betyárok ismeretlenség homályába burkolódzó tagjaival, akik a felvidéki magyaroknak is járó nyelvi jogokért harcolnak. Például a csak államnyelven írtak helyére magyar-szlovák nyelvű feliratokat helyeznek a lelkes nyelvőrök, akiknek a bőrébe rajtuk kívül Hostomský Fanni, Culka Ottó és Lošonsky Dékány Nikolett bújt. A film elején megjelenő feliratban olvasható, amit korábban tapasztaltunk, hogy e csapat valóban végezte ezt a tevékenységet, s az ő történetükre épül az egyik szál. Később Orosz Örsék fel is fedték a kilétüket...
Külön említést érdemel a komáromi származású Madleňák Andrea jelmeztervező (Fehér Erzsébet, a Selye János Gimnázium titkárnőjének lánya) által elvégzett munka: jó pszichológiai érzékkel párosította az eltérő filmbeli karaktereket az öltözékekkel, ügyelve a viselőiket jellemző színválasztásra is. A film producere, amit részben Gútán is forgattak, egy ottani önkormányzati képviselő, Forgács Attila volt, s aannak elkészültét Komárom, Gúta és Csicsó önkormányzata is támogatta.
A vetítést követő beszélgetés során a viszonylag modern műfajnak számító dramedy-ről egyebek mellett megtudtuk, hogy a dráma és a komédia keveréke, amely elengedi a szigorú zsáneri kötöttségeket. Eközben az alkotók azt vallják, hogy a vicces dolgokat is csak komolyan szabad, lehet bemutatni, ahogy azt az 50 tagú stáb is tette a 42 napos forgatás alatt. Azelőtt azonban a rendező hat évig érlelte a sorozatot, közben tarolt a Covid-pandémia, s anyagi gondok is felmerültek. Végül az eredeti költségvetés háromszorosába került a produkció.
Az alkotók a nézőket önreflexióra akarják sarkallni azért, hogy a saját (gyakran csöppet sem kellemes) kisebbségi sorsunkon, tetteinken, érzelmeinken és "szlovmagyaros – treskás“ nyelvhasználatunkon is tudjunk nevetni.
Nos, a látott, egyenként 25 perces epizódokban valóban voltak mosolyfakasztó percek, ám a közönségtalálkozón a rendező és Csikmák Katalin műsorvezető által említett piros „monterka“ és a támogatók közé tartozó „Slovenská sporiteľňa“ szó helyes magyar megfelelője a munkaruha és a Szlovák Takarékpénztár, inkább azokat kellett volna használni a hazai magyar sorozat bemutatásakor, ekképp is védve saját nyelvi értékeinket.
Sőt, a kivetített plakáton a magyar nyelvhasználatnak megfelelő sorrendben is fel lehetett volna tüntetni a televízós sugárzás 4.9.2024-es időpontját, ezért talán a szlovák támogatók és jelenlevők sem haragudtak volna meg. De szép is lenne, ha e többnyelvű (négy nyelvű jelenetet is láttunk) sorozat televíziós vetítéséig a tegnap még hiányzó, magyar felirat is elkészülne a szlovák nyelvű jelenetekhez, ahogy a magyar és idegen nyelvű jeleneteknél már megvolt a szlovák felirat. Sőt, mivel a nemzetközi forgalmazásról folynak tárgyalások egy streaming szolgáltatóval, angol feliratokra is szükség lesz.
A beszélgetés során Orosz Örs véleményét is kikérték, aki diplomatikusan annyit mondott, hogy nem látta a sorozat forgatókönyvét, és személyesen csak alig egy órát töltött az egyik forgatáson. Hozzátette: örül az alkotó gárda sikerének és annak is, hogy amit főiskolásként a nyelvi jogainkért a társaival együtt tettek, a filmművészetben is nyomot hagy.
