„Elfogyhatatlan bennem az alázat” – 95 éve született Hernádi Gyula

Azt mondják, a történelemben és a sportban a „mi lett volna, ha?”-féle kérdés nem létezik. Nos, Hernádi Gyula egész életében az idő és tér eltüntetésével foglalkozott, nála minden és még annak az ellenkezője is előfordulhatott, s nagyon gyakran eljátszott a „mi lett volna, ha?” gondolattal.

Ahogy műfaji határokat sem ismert, költőként indult, később lépett át a próza, majd a dráma műfajába, de ha írói érdekei úgy kívánták, gondolkodás nélkül meg is keverte őket

(Czigány György szerint versei remek prózaként, prózái kiváló versekként is értékelhetők). Ahogy utolsó munkáiban keveredett a horror, a kommersz parodisztikus utánzása, a blődli, amelyeket mesterien kevert az abszurd és fekete humorral. Nemcsak első megjelenésekor, 1959-ben nem tudta hová tenni a kritika, nem tudta később sem. Voltak, akik őrültnek tartották (két őse is elmegyógyintézetben halt meg), s voltak (nem is kevesen), akik rajongtak érte. Megírta Jancsó Miklós szeretőit, de az Egri csillagok folytatását (Egri csillagok háborúja) is.

Ha ő nincs, valószínűleg teljesen másképp alakul Jancsó Miklós pályája is

(róla majd egy hónap múlva, születésének 100. évfordulóján), nincs Oldás és kötés, Szegénylegények vagy a Kapa-Pepe filmek Scherer Péterrel és Mucsi Zoltánnal.

Hernádi Gyula nyugodtan bekerülhetne akár a feltáratlan felvidéki alkotókat tárgyaló sorozatunkba is, hisz 1926. augusztus 23-án a ma már Pozsonyhoz tartozó Oroszváron született. Azon három falu (Oroszvár mellett Horvátjárfalu és Dunacsún) egyikében, amelyeket a trianoni békeszerződés még meghagyott Magyarországnak, de az 1947-es párizsi már elvette azt.

A „jégtörő február” után még itt nyílt meg Pozsony magyar alapiskolája, ma már elenyésző számban lakják magyarok. A 2011-es népszámlálás 284 magyart talált a mintegy négyezres városrészben.

Nagyapja orvos volt a Lónyay-kastélyban, apja jegyző volt, s idővel Bezenyére, majd Pannonhalmára költöztek. Nem mondhatnánk, hogy unalmas volt a gyerekkora, amely több kritikusa szerint nem is volt. Az általános iskola elvégzése után a győri bencéseknél tanul, de már itt sem könnyen kezelhető. Egyik irodalmi dolgozata a megvénült Szép Ilonkáról szól, ahogy nem titkolja, szerelmi viszonyt folytat egy harmincéves férjes asszonnyal.

– mondja egy, a hetvenes években adott interjújában Bertha Bulcsúnak. Első novelláskötetében azt is elárulja, szüzességét 13 éves korában veszítette el egy Rózsi nevű cselédlánnyal.

Házassága viszont élete végéig kitart, felesége tudja, egy művésznek hosszabb kötőfék kell, mint egy átlagos földi halandónak.

1945-ben, a háború utolsó napjaiban besorozzák leventének, majd a győztes szovjet hadsereg a Krímbe szállítja hadifogolynak. Három évet tölt ott egy rózsakolhozban, rózsa- és levendulaültetvényeken, s az itteni élményei szolgálnak alapul a Deszkakolostor című első kötetének.  A könyv nagy vihart kavar, se az olvasók, se a kritikusok nem tudnak mit kezdeni vele, s a későbbi annyira jellegzetes Hernádi Gyula-jegyek már itt megjelennek.

– jellemzi saját magát, s az ugyanabban az évben megjelenő A péntek lépcsőin című kisregénye még inkább fokozza az olvasói zavart. Ekkoriban már túl van négy be nem fejezett egyetemen, s vállalati tisztségviselőként dolgozik, kihasználva remek német és orosz tudását is. Hernádi gyorsan a „három T” tiltott kategóriájába kerül, egyik kéziratát például maga a Szépirodalmi Kiadó akkori vezetője jelenti fel, nehogy később baja származzon belőle.

Nemeskürty István hozza össze Jancsóval, de ő se igen gondolta, hogy ebből egy legendás barátság, egy életre szóló együttműködés, s nem utolsósorban 23 film lesz.

Az első két közös filmjüknél (Oldás és kötés, Szegénylegények) még a neve sem szerepelhet a plakátokon. Jancsóval együtt dolgozik annak kecskeméti színházi korszakában is, ahogy a rendszerváltás után elnöke volt a Független Magyar Írók Szövetségének is. A hetvenes években megkapja a József Attila-díjat, de a Kossuth-díjat csak 1999-ben, az első Orbán kormány alatt veheti át alternatív Kossuth-díjasként. Súlyos betegség után 2005 július 21-én halt meg Budapesten. Élettörténetét még afféle Hernádi-evangéliumként ő maga kezdi megírni, majd lánya, Krisztina fejezi be A kánonon túl – Aparegény címmel.

Versekkel kezdte, bár majd csak élete utolsó éveiben tér vissza hozzájuk.

„Elfogyhatatlan

bennem az alázat,

minden semmiségnek

építek agyagból házat.” – írja egyik kulcsversében.

Versei előbb 1991-ben jelennek meg Isten a konyhában vérzik, majd 2003-ban És kiúszom egész a nemlétig... címmel.

A hatvanas-hetvenes években főleg a Jancsó-filmek állandó forgatókönyvírójaként ismerték, amelyek elsősorban történelmi közelmúltunkra reflektálnak a maguk sajátos jancsói-hernádis képi világával

(Csillagosok, katonák, Csend és kiáltás, Szörnyek évadja, Jézus Krisztus horoszkópja). Több Mészáros Márta-filmnek (Örökbefogadás, Anna, Kilenc hónap) is ő írta a forgatókönyvét, míg egy-egy műve alapján Kézdi Kovács Zsolt (Kiáltás és kiáltás), Madaras József (Lélekvándorlás), Grunwalsky Ferenc (Vörös rekviem) és Poór István (Kölcsönkapott idő) forgatott filmet.  Ez utóbbi főszerepeit John Hurt, Joanna Trepechinska és Rod Steiger játsszák. A színházi dramaturg, Czímer József biztatja, próbálkozzon meg a drámaírással is, s nagyon nincs ellenére. Bemutatói a magyar színházi élet jeles eseményei.

Ezekben a drámáiban szintén a történelem mozgása és a politika mechanizmusrendszere foglalkoztatják, amelyekben valós történelmi események keverednek kitalált elemekkel,

s Hernádi folyamatosan eljátszik a gondolattal, akár másképp is történhetett volna. A Gyulai Várszínházban Szinetár Miklós (aki két művét, Az elnökasszonyt és Az erődöt tévéfilmként viszi majd színre) rendezi meg a Szép magyar tragédiát, amelyben egy köpönyegforgató, Don Quijote-i 1848-as szabadságharcos, Niklay István keserű tragédiáján keresztül mutatja be a kiegyezést követő történelmi folyamatokat. Niklay hol a mexikói császárhoz, hol III. Napóleonhoz, hol Bismarckhoz csapódik abban a reményben, hogy azok majd megszabadítják Magyarországot Ferenc Józseftől és az osztrákoktól. A Pesti Színházban Marton László rendezésében bemutatott Királyi vadászat IV. Károly sikertelen trónra lépési kísérletét vázolja fel egy kicsit másképp. De más drámáiban főhőséül teszi meg Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Sallai Imrét, Münzer Tamást, ahogy Mata Harit vagy horrortörténeteiben Fantomast, Drakulát, Frankensteint és Hasfelmetsző Jacket is.

Pozsonyban született, de 2002-ben ellátogatott Kassára is, ahol az ő Márairól írt kínosan feledhető darabjával nyitották meg a Márai Stúdiószínpadot.

A pályázatot egy Márai-darabra a Magyar Művészeti Akadémia írta ki, az övét találták a legjobbnak. A darabot Csendes László rendezte, Márai Sándor szerepében Nádasdi Pétert, Petrik Szilárdot és Gyurkovics Mihályt láthatta az épületavatásra érkezett exkluzív közönség

– írta az előadásról a kritikus Juhász Katalin.  

Az utolsó évek egyrészt a pénzkereső baromságok (Onagy Zoltán) jegyében telnek. Ekkor írja a Jancsó Miklós szeretői című könyvét, amelyet egy Jancsónak írt előszóval indít:

De ekkor születik a Vinkó Józseffel írt Jóslások könyve és a Gömör Tamás fotóival elkövetett Így isztok ti című bökversgyűjtemény is.

– búcsúzik barátjától halála másnapján Jancsó Miklós. Ahogy 1959-ben nem tudták besorolni, ma sem nagyon megy. Folyamatosan szembement a trendekkel, a kánonokkal, a kötelezőnek kikiáltott magatartásmintákkal. „Az úriember és a bohém keveréke volt” – emlékezett vissza rá kortársa, a ma is élő Szakonyi Károly. Az biztos, a magyar irodalom felszentelt papja volt, vagy ahogy Tarján Tamás írja róla – joggal –, „a történelem elmeklinikusa”.