2025. június 3., 12:33

Az egzotikus kalandfilmek mestere - 130 éve született Korda Zoltán

Százharminc éve, 1895. június 3-án született Korda Zoltán filmrendező, producer, az angol filmipar kiemelkedő alakjainak számító Korda fivérek egyike, a négy Oscar-díjra jelölt A dzsungel könyve alkotója.

Korda fivéek egyike
Korda Zoltán (1895-1961)
Fotó: Wikipédia

Az egzotikus kalandfilmek mestere Kellner Zoltán néven született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón (egyes források szerint május vagy április 3-án), apja a Salgó-földbirtok intézője, édesanyja híres szépség volt.

A családfő korai halála után anyjával és testvéreivel Kecskemétre költöztek nagyapjukhoz, ahol szerény körülmények között éltek. Esténként a legidősebb testvér, Sándor olvasta fel Henry Morton Stanley angol felfedező naplóját öccseinek.

A középiskolás Sándor Pesten próbált újságíróként boldogulni, de kora miatt elvileg nem publikálhatott volna, így cikkeit a katolikus liturgia szövegét idéző Sursum Corda (Emeljük fel szívünket) álnéven jegyezte. Nevét így ismerték meg, s a latinos írásmódot elvetve a fivérek később Korda néven váltak világhírűvé a filmiparban.

Zoltán iskoláit Kecskeméten, majd Budapesten végezte, az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1917-től a bátyja tulajdonában álló Corvin filmgyárban dolgozott, neve először 1918-ban Pásztory M. Miklós (Korda Sándor üzlettársa és a Corvin filmgyár igazgató-rendezője) társrendezőjeként szerepelt a Károly bakák című alkotásban.

Első önálló filmjét A csodagyerek címen 1920-ban forgatta, majd külföldre távozott. Bécsben operatőrként és forgatókönyvíróként alkalmazták, Berlinben az UFA filmvállalat rendezője lett.

Az 1930-as évek elején költözött Angliába, ahol testvére ekkor teremtette meg a semmiből az angol filmipart a London melletti Denhamben. A London Filmnél együtt dolgozott a három Korda testvér (Vince öccsük festőként, díszlet- és jelmeztervezőként lett ismert), állandó munkatársuknak számított Rózsa Miklós zeneszerző és Bíró Lajos forgatókönyvíró.

A harmincas években Korda Zoltán Angliában több nagysikerű kalandos-egzotikus filmet forgatott, köztük a maga korában igen népszerű és termékeny Edgar Wallace afrikai témájú művei alapján a Bosambo című filmet, amelynek egyes jeleneteit a hitelesség kedvéért Afrikában, a kongói mocsarakban vették fel. A főszerepet az akkor Angliában élő fekete énekes-színész Paul Robeson alakította.

Az Indiában forgatott Elefántboy a Dzsungel könyve egyik legvarázslatosabb elbeszéléséből, a Kis Tumáj és az elefántok táncából készült (az alkotásért Korda a velencei filmfesztiválon rendezői díjat kapott Robert J. Flahertyvel közösen), a Négy toll Egyiptomban és Szudánban játszódó történelmi filmdráma.

1940-ben a Korda fivérek irányításával készült az Ezeregyéjszaka varázslatos világát idéző A bagdadi tolvaj, amelyet minden idők egyik legjobb mesefilmjének tartanak. A három Oscar-díjat - köztük a látványért Korda Vince - begyűjtő alkotás akkor forradalminak számító trükkfelvételekkel és nagyszabású díszleteivel nyűgözte le a közönséget, állítólag kisfiúként George Lucas is látta, és sokat merített élményeiből a Csillagok háborúja elkészítésekor.

Korda Zoltán 1940-től egy évtizeden át Hollywoodban dolgozott (itt fejezték be A bagdadi tolvajt is), az álomgyárban készítette 1942-ben Kipling műve alapján a négy Oscar-díjra - köztük Korda Vincét a látványért, Rózsa Miklóst pedig a zenéért - jelölt A dzsungel könyvét (a főszerepet, ahogy A bagdadi tolvajban, itt is Sabu játszotta). Bár az indiai őserdőt stúdióban építették föl, a hatás tökéletesre sikeredett: az alkotás azóta is számtalan felújítást ért meg.

1943-ban más műfajban is kipróbálta magát: Humphrey Bogart főszereplésével forgatta a második világháborús Szaharát. A filmet három Oscar-díjra jelölték, s bár végül egyet sem nyert, a kor egyik legjobb háborús filmjének nevezték.

Nem kapott végül Osacart
Humphrey Bogart játszotta a Sahara főszerepét
Fotó:  Archívum

1947-ben Hemingway írása alapján készítette A Macomber-ügy című melodrámát, Gregory Peckkel a főszerepben.

1950-ben tért vissza Angliába, ezután született az apartheid problémáját középpontba állító és a brit filmakadémia legjobb filmnek járó díját elnyerő Ha eljön a hajnal című mozija, amelynek egyik főszerepét a fiatal Sidney Poitier kapta.

Utolsó rendezése Terence Younggal közösen a Vihar a Nílus felett volt 1955-ben. Bár sokáig tervezte, Daphne du Maurier A király tábornoka című regényének adaptációját már nem tudta megvalósítani.

Pályafutása végén ismét Amerikába költözött, de már nem dolgozott, 1961. október 13-án a kaliforniai Beverly Hills-ben halt meg. Hamvai a Hollywood Forever temetőben nyugszanak. Mindkét felesége - Szokollay Olly és Joan Gardner - színésznő volt, s fiai is a filmes szakmát választották - David producerként, Nicholas hangvágóként működött.

Az etyeki filmparkot a világhírűvé vált Korda fivérekről nevezték el.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.