Az elmúlt hónap végén sikerült meghallgatnom Pál Feri atya előadását Dunaszerdahelyen.
Egy dél-amerikai család száz esztendejébe sűrített szövevényes történet, amelyet első olvasásra nem egyszerű követni.
Modern korba átemelt klasszikus darab.
Vitalij Vorobjov filmje drámai erővel szabja emberi léptékűre a csernobili tragédiát.
Mert valóban más a május húszévesen, mint középkorúan.
József Attila egyik fiatalkori versére bukkantam. Ordít belőle a szeretetlenség, a kilátástalanság, az élet reménytelensége. Aki huszonhárom évesen már ilyen sorokat írt, azon nem csodálkozhatunk, hogy nem tudott megöregedni.
Magyar fiatalok nemzedékei nőttek fel Rejtő Jenő regényein, rongyosra olvasva őket.
Harminc éve készült az ikonikus film.
A szerző a parentifikáció vagyis a szülősítés fogalmát járja körül.
A cselekmény egy elképzelt jövőben játszódik, ahol a Rendszer úgy véli, a könyvek összezavarják a gondolatokat, ezért károsak és veszélyesek; a könyveket betiltják, az olvasás bűncselekmény.
Prágai kirándulásunk kiállításának utolsó lovagja Andy Warhol, a 20. század ikonikus művészeinek egyike, aki provokatív műveivel komoly kérdéseket vetett fel a társadalomban.
A Nézőművészeti Kft. és a Manna közös előadását Kalap címmel a Komáromi Jókai Színház Benkő Géza Stúdiószínpadán láthattunk.
Joe Bonamassa a blues ma élő legnagyobb egyénisége, de megspékelve egy különleges dzsesszénekesnővel, nos az minden zene csúcsa.
A dal eredetileg 1970-ben az Abraxas című LP-n jelent meg, és azóta talán nem is volt olyan Santana koncertturné, amelyen nem hangzott volna el.
A könyv valójában a Kim Ir Szen által alapított dinasztia egyfajta története.
Martin Roberts (1941–2021) brit történész két kötetben foglalta össze Európa 1789–1973 közötti, közel két évszázados történetét.
Ezzel a címmel nyílt meg Sam Havadtoy vagy Havadtőy Sámuel magyar származású amerikai festő, lakberendező és galériatulajdonos kiállítása a pozsonyi Liszt Intézetben, amelyen maga a művész is jelen volt.
2024-ben olvasva is tanulságos mementó mindazoknak, akik elfeledkezni látszanak arról, hogy a nukleáris holokauszt rémképe ma is kísérti a tűzzel játszó emberiséget.
„Ha próbára akarod tenni egy ember jellemét, adj neki hatalmat” – ez a Lincolntól származó mondat jutott az eszembe, amikor az interneten ráakadtam az Ítéletlenül című dokumentumfilmre.
Mint egy lágy tavaszi fuvallat, úgy hat Tóth Árpád: Április című verse.
Örkény megsejtett valamit a költészet hatalmáról, a hétköznapok elé állított görbe tükör erejéről.
Ténykedésükkel annyit érnek el a klímakretének, hogy még több üvegre lesz szükség a képzőművészeti alkotások megvédésére.
Olyan dal, amelynek ereje van.
A különleges eleganciájú képek páratlan harmóniát árasztanak.