A felvidéki "kis Pest" egykor a régió egyik legfejlettebb városa volt.
A fürdőváros hírnevét a mélyből feltörő 65-69 Celsius-fokos, erősen radioaktív víznek köszönheti.
A malom az ország egyik legfigyelemreméltóbb technikatörténeti műemléképülete.
Itt született Balassi Bálint a 16-ik században.
Juhász Gyula kedvenc állomáshelye volt a város.
Kellemes séta a festői szépségű történelmi bányavárosban.
Újraindul a nagy sikerű honismereti sorozat.
Barangolni itthon is érdemes, sok a látnivaló.
Vajon működött-e az átok? Ha megnézi a történetet, megtudja.
Balassi Bálintról is szól a történet.
A vár védői mindössze százan voltak, a törökök voltak vagy kétezren.
A tatárjárás idején még élt a kurázsi a nép vetetőjében, a királyok még tartották a szavukat és ígéreteiket.
Vajon miért lett szólás Hontban, Zemplénben, majd Abaújban, majd az egész országban, ha valaki nagyot lódított, hogy "bé lehetne ezt is a csicsvári könybe írnya?"
Érsekújvár tényleg egy vár köré épült.
Hogyan lettek a nagyidai cigányokból várvédők? Ebből a történetből megtudhatja!
Selmecbányán a pénzverde körül mindig sok volt a galiba.
A vár története IV. Béla és a tatárjárás idején kezdődik. Ezt a várat is az osztrákok rombolták le, mint váraink többségét.
Buriusz János főbíró uram és a kevély Borbála története elevenedik meg a Száll a rege várról várra c. sorozat mai részében.
Körmöcbánya a gazdagok és a szegények városának története is egyben.
Ezt a várat is a jó "sógorok" rombolták le bosszúból.
A vár úrnője szerelembe esett, és átjátszotta a várat Wesselényinek.
Egy özvegy asszony és a nálánál fiatalabb, mai szóhasználattal élve "ingatlanvadász" sötét története tárul elénk ebben az epizódban.
Miután Pusztavár nem élte túl a tatárjárást, és az utána következő pusztulatot, a török veszedelem előtt új várat építtetett Nagy Lajos király.
