Ünnepi koncertet ad a Csík Zenekar a Müpában

"Azért választottam ezt a címet, mert sokszor vetődik fel a hétköznapi életben, kinek mennyire hazája Magyarország, kinek mennyire érdeke itt lenni, miért fontos tisztességgel és becsülettel élni ezen a helyen. Fontosnak tartom, hogy az egészséges nemzeti öntudat ott legyen az emberekben. Ha ehhez hozzá tudunk járulni valamelyest a koncertünkkel, már érdemes volt" - mondta Csík János, a Csík Zenekar alapítója, vezetője az MTI-nek.   

A hegedűs, énekes kitért arra, hogy nagyon szereti a klasszikus muzsikát és korábban már készítettek néhány felvételt a Nemzeti Filharmonikusok tagjaiból alakult Vivace Kamarazenekarral. "Sajnos nagyon ritkán fordul elő, hogy közösen tudunk élőben fellépni, a nemzeti ünnep alkalmából összeállt mostani est viszont kiváló lehetőség lesz erre".   

A közös produkció egyik eleme kalotaszegi hajnali és verbunk dallamokra épül, ami az 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz is köthető. A művet Lukács Miklós cimbalomművész írta, és Suite címmel szerepelt a Csík Zenekar hat évvel ezelőtt megjelent Lélekképek című lemezén.   

Az ünnepi koncert másik különlegessége, hogy az együttes előadja Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója Fohász című szerzeményét, amely a székelyek ellen a 18. században elkövetett tömeggyilkosság, a madéfalvi veszedelem kapcsán született népdal alapján íródott. "A szerző, aki nagyszerű népzenész és komponista, a kérésemre tavaly írta át a művet kamarazenekarra".   

Csík János szólt arról, hogy a koncert mintegy fele fog a nemzeti ünnepről szólni, a műsorban például katonadalok is szerepelni fognak. A második részben saját repertoárjából, a közönség által ismert és kedvelt dalokból csemegézik a Csík Zenekar. A zenekarvezető beszámolt arról, hogy márciusban több koncerten fellép velük Kiss Tibor, a Quimby együttes frontembere. A Csík Zenekar a népszerű rockcsapat slágerét, a Most múlik pontosant és több más Quimby-dalt (például a Fekete l'amoure-t és a Tébolydát) dolgozta fel az elmúlt években.   

"Tibor ötlete volt, hogy több koncertünkre eljönne a következő időszakban, és mi örömmel vettük ezt. Egyelőre annyit tudok, hogy új dallamokat ígért a fellépésekre, majd a próbákon meglátjuk, mi fog kialakulni. A jövőben is szeretnénk játszani és lemezre venni az alternatív, illetve rockzenei számok feldolgozásait, ezt már elvárja tőlünk a közönség" - fűzte hozzá.   

A Csík Zenekar jövőre ünnepli 30. születésnapját, az idei év részben a jubileumra felkészülés jegyében is zajlik.   

"Bőgősünk, Bartók József találta ki, hogy dolgozzuk fel zeneileg a magyarság tömeges kivándorlását, ami a 20. század elején történt. Ebben benne lenne az amerikai és a magyar népzene, táncosok, de akár könnyűzene is. Jó lenne, ha év végére, a szokásos Syma-csarnokbeli koncertünkre ebből már összeállna valami. A koncepció egybevág azzal a korábbi elhatározásunkkal, hogy szorosabbra akarjuk fűzni a kapcsolatot Ferenczi Györggyel és a Rackajammel, Gyuriék jó néhány éve foglalkoznak az amerikai és a magyar népzene vegyítésével" - mondta végül Csík János az MTI-nek.   

A héttagú együttesben a zenekarvezető mellett Majorosi Marianna (ének), Barcza Zsolt (cimbalom), Bartók József (nagybőgő), Kunos Tamás (brácsa), Makó Péter (fúvósok) és Szabó Attila (hegedű) szerepel. Az 1988-ban alakult Csík Zenekar első anyaga az 1993-ban kiadott Boldog szomorú dal volt, az együttes országos ismertségét az autentikus népzene magyar könnyűzenei feldolgozásokkal történő vegyítése hozta meg. Az áttörés ebből a szempontból a 2005-ben kiadott Senki nem ért semmit című album volt a Kispál és a Borz három számának átgondolásával.