Tóth Erika és Szobi Eszter munkáját díjazták az Erős Nők

Tóth Erika a Példakép-díj kapcsán portálunknak elmondta, hogy mivel a Carissimi Nonprofit Alap idén nyáron lesz 15 éves, ő úgy tekint a ma átvett Példakép-díjra, mintha azt a Carissimi csapata kapta volna.

„2002-ben Borosné Környei Erzsébet, hajdani magyar nagykövet felesége Bauer Edittel, az MKP akkori szociális ügyi államtitkárával együtt kezdeményezte egy jótékonysági alap létrehozását. Engem annak alakuló ülésére rádiós műsorvezetőként hívtak meg, mert a Segítsünk! című műsoromban korábban rendszeresen foglalkoztam a fogyatékos emberek helyzetével. Több okból kifolyólag végül engem választottak meg az alap kuratóriumának elnökévé. A három kuratóriumi tag száma időközben tízre bővült, s immár 15 éve folyamatosan önkéntes munkaként végzem az elnöki tevékenységet. Alapunkat a Pozsonyi Kerületi Hivatal 2002 augusztusában jegyezte be. Célunk: segíteni sérült és egészségkárosodott gyermekeket nevelő családoknak súlyos gondjaik leküzdésében. A szülők és a pedagógusok munkáját szakirodalommal és előadások szervezésével is támogatjuk. Továbbá felhívjuk a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek nehézségeire, a külső és belső akadályokra, amelyekkel meg kell küzdeniük, s megpróbálkozik ezeknek az akadályoknak az elhárításával“ – idézte a kezdeteket a díjazott.

Hozzátette: teljesen a nulláról indulva, fokozatosan építették ki a csoportosulást, illetve határozták meg tevékenységüket. „Célul tűztük ki a fogyatékos gyermeket nevelő magyar családok többféle módon (pl.: anyagilag, tanácsokkal, rendezvények útján) történő megsegítését, tudatosítva, hogy a fogyatékkal és egyúttal kisebbségi sorban élők is duplán kisebbségben érzik magukat. Idehaza és további magyarlakta vidékeken is sikerült olyan szakemberekre találnunk, akik a szaktudásukkal szintén hajlandók a rászorulók életének a megkönnyítésére, tehát már van kikhez irányítanunk a fogyatékkal élőket. Továbbá különféle egészségügyi témákról előadó szakemberek és a gyermekfoglalkozásokat vezető önkéntesek közreműködésével rendszeresen szakmai napokat, valamint kirándulásokat is szervezünk az érintett családok számára. Õk a Carissimi közvetítő szerepének köszönhetően megismerkedhetnek egymással, megvitathatják egymással gondjaikat és örömeiket“ – fejtette ki Tóth Erika.

Ráadásként hét éve Carissimi – Esély fogyatékos és egészségkárosodott embereknek címmel hiánypótló, kéthavonta megjelenő, magyar nyelvű ismeretterjesztő lapot jelentetnek meg.

„A Carissimi Nonprofit Alap és lapunk egymást segítik. Az utóbbiba teljesen ingyen írnak a szakemberek, akik tanácsokkal is szolgálnak, mert honoráriumra nincs pénzünk. Közülük szoktuk kiválasztani a szakmai napokra meghívott előadókat és ez fordítva is igaz. Továbbá a fogyatékkal élőknek is lehetőséget adunk a megmutatkozásra: cikkeket írnak, fotókat küldenek a lapba, amely összes száma a www.carissimi.sk honlapról pdf formátumban is letölthető. Mivel a nyomdaköltségeink elég magasak, azok fedezése céljából a szlovák kormányhivataltól, reklámokból és magyarországi pályázati forrásokból szoktunk pénzt szerezni. Szervezetünk működéséhez viszont a szlovák államtól egy eurót sem kapunk, erre a célra támogatást a Bethlen Gábor Alap ad, sőt ennél többet is, hiszen rendszeresen támogatja a rendezvényeinket“ – mondta el a Carissimi Nonprofit Alap kuratóriumi elnöke, Tóth Erika.

Végül hálásan köszönte a Példakép-díjat, amely sokrétű munkája folytatására sarkallja őt. „Nagyon meglepődtem, hogy én kaptam a Példakép-díjat, amit nagy megtiszteltetésnek tartok, és ezúton is köszönöm szépen! A Carissimi kezdettől fogva láttatni akarta-akarja a fogyatékkal élő felvidéki magyar embereket. Örvendetes, hogy egyre jobban bekerülnek a köztudatba, s végre egyre többen észreveszik a bennük rejlő értékeket, tehetséget. Az is jóleső érzéssel tölt el, hogy a lapunkba is egyre több hazai, magyarországi, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági szakember ír, s olvasóink tábora is egyre nagyobb. Eddig is azon igyekeztem, hogy a képességeim szerint a lehető legjobban végezzem a munkámat, s ezután is majd minden tőlem telhetőt megteszek a Carissimi és a fogyatékkal élő embertársaim érdekében“ – hangsúlyozta Tóth Erika.         

A búcsi Szobi Eszter nyugalmazott óvodapedagógus egyebek mellett a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség (SZMPSZ) egyik mozgatórugójaként, majd az időközben elhunyt férjével, Szobi Kálmánnal együtt a vidéki turizmus felvidéki úttörőjeként és a Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házának kezdeményezőjeként, „mindeneseként“ is évtizedeken át sokrétű munkát végzett, s végez ma is a felvidéki magyar közösség érdekében.

Ma kapott különdíja kapcsán először portálunkon keresztül is köszönetet kívánt mondani mindazoknak, akik évtizedeken át segítettek őt a munkájában, illetve abban, hogy maga is erős, aktív nővé válhasson. „Egyre erősebbé tettek a szüleim, a pedagógusaim, majd a férjem, ma is erővel vértez fel a lányom. Nem utolsó sorban köszönetet mondanék a felvidéki magyar pedagógusok és a kultúra érdekében tevékenykedő közösségnek is!“ – fogalmazott Szobi Eszter.

Majd a mindenkori hűség és a sorsdöntő találkozások jelentőségéről beszélt. „Egyrészt mindig belső késztetésből teszi az ember a dolgát, másrészt pedig a mindenkori hűség is ezt diktálja. Hűségesnek kell lenni az anyanyelvünkhöz, az őseink által ránk hagyott értékekhez, a családunkhoz stb. Nagyon fontosak, meghatározóak az egyes találkozások, az, hogy az évek során kikkel sikerül közös hangot találnunk, egy-egy ügyért közösen együttműködnünk. Például az egész életemre meghatározó volt az, hogy a férjemmel az egyik Jókai Napokon találkoztunk. Õ ugyanis mindig támogatta az óvodapedagógiai munkámat, én pedig mindazt, amit a kultúra érdekében tett, s megbecsültük, segítettük egymás munkáját.  Édesapám az örökös önkéntes munkám kapcsán azt szokta mondani: leányom, te egy ingyenes uszodában vagy pénztáros. Ez így igaz, hiszen az önkéntesség ingyenes munkát jelent. Pénzt, kitüntetéseket sosem vártam, ám mi tagadás, jóleső érzés tölt el a ma kapott különdíj“ – mondta Szobi Eszter.

Úgy véli, hogy sokrétű tevékenysége minden állomása, mozzanata szorosan összefügg egymással. „Huszonöt évvel ezelőtt részt vettünk a budapesti Kultúra és Turizmus elnevezésű konferencián, amely hatására hoztuk létre saját Kultúráért és Turizmusért Társulásunkat, majd az SZMPSZ-től annak gondozásába került át a népviseletes babagyűjteményünk. 2018. március 15-én lesz 20 éve annak, hogy megrendeztük az első népviseletes babakiállításunkat. 2010. május 2-án pedig Búcson megnyithattuk a Felvidéki Népviseletes Babamúzeumot, újabb nevén Felvidéki Népviseletes Babacsaládok Házát. Mivel egy nagy családot alkottunk a babáinkkal, ezért a babamúzeum gondozóiként minket is beszerveztek a Felvidéki Nagycsaládosok szervezetébe, illetve a Kárpát-medencei Nagycsaládosok Egyesületének is a tagjává váltunk. Mindez tehát más jellegű tevékenységünkkel együtt szorosan összekapcsolódik egymással“ – jegyezte meg.

Hozzátette: feladatokból a hetedik X-en túl sem érez hiányt. „Jövő héten az Országházában ismét részt veszünk a Nagycsaládosok Országos Találkozóján, s az ottani felvidéki sátorban is kiállítjuk a népviseletes babáinkat. Kedden pedig a Panoráma Világklub égisze alatt zajló Magyarok Hetén újabb babakiállítást rendezünk, ugyanis a rendezvényen a Felvidék lesz az idei díszvendég. Ha az ember jó szívvel végzi a munkáját, akkor az élet minden nap újabb és újabb fontos feladatok elé állítja őt. Amíg az erőm-egészségem engedi, igyekszem azokat maradéktalanul, a tőlem telhető legjobb módon elvégezni“ – mondta el végül a Hírek.sk-nak.