Tolerancia nap a pozsonyi gimnáziumban a krókusz sárga virága jegyében

hirek.sk 2017. február 06., 19:44
POZSONY. Tolerancia napot tartottak a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban a krókusz sárga virága jegyében, az intézmény ugyanis – egyetlen szlovákiai magyar iskolaként – bekapcsolódott az Írországból kiindult, jelenleg 11 országban működő Krókusz projekt magyarországi csoportjának munkájába.
Pap Ágnes, Gallainé Haas Julianna, Vincze Beatrix - Krókusz Projekt

„Ma sem értem, honnan van az a mérhetetlen gyűlölet az emberekben, amely lehetővé tette azokat a borzalmakat, amelyeket mi átéltünk…” – a 80. életévében lévő Gallainé Haas Julianna holokauszt túlélő szavai ezek, amelyek a tolerancia napján hangzottak el a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban. Julianna egy másik gondolatával fogalmazták meg azt a célt is, amely végett az iskola megszervezte ezt a napot: „Amit mi átéltünk, az a kirekesztés következménye volt. Ebből én azt tanultam meg, hogy életem során mindig felléptem az ilyen megnyilvánulások ellen, kiálltam azokért, akiket bántás, a másságuk miatti megkülönböztetés ért.”

Julika 7 éves volt, amikor elszakították édesanyjától és 11 éves nővérétől, akiket soha többé nem látott viszont, hasonlóképpen, mint a háború előtt kb. száztagú családjának mintegy háromnegyed részét. Õt az átélt borzalmak, életre szóló traumák tették szolidárissá, empatikussá a másik ember szenvedésével, megkülönböztetésével szemben, a diákokat pedig remélhetőleg mindaz, amit az ő életéről, társaik családjainak történetéről, illetve a további előadásokból, foglalkozásokból megtudtak e napon.

Gallainé Haas Julianna, Vincze Beatrix - Krókusz Projekt

A 2016/17-es tanév a gimnáziumban a tolerancia éve. „Az extrémizmusnak, az intoleranciának nemcsak a társadalomban, hanem a közvetlen környezetünkben tapasztalható előretörése, illetve a sajtó és a közvélemény részéről az iskolával szemben megfogalmazott elvárások késztettek minket arra, hogy intenzívebben, célratörőbben foglalkozzunk ezzel a témával. A tanév elején a diákjaink körében elvégzett felmérés eredményei is tudatosabb, szervezettebb fellépésre sarkalltak bennünket: növendékeink 78 %-a értett egyet ugyanis azzal az állítással, hogy az iskola sokat tehet a toleráns magatartás kialakításáért, és a válaszolók kb. fele ezt el is várja az intézménytől. Több, egész évben futó programot indítottunk be, ilyen pl. a mentorprogramunk, melynek keretében gimnazista önkénteseink tehetséggondozás, korrepetálás céljából foglalkoznak az alapiskola diákjaival; multikulturális séták Pozsonyban; előadások a történelem szeminaristáknak; érzékenyítő tréningek minden osztály számára; rendszeres előadások és foglalkozások az osztályfőnökök, ill. a tanárok részére, hogy professzionálisan tudják megoldani a felmerülő problémákat, kérdéseket, és még sorolhatnám” – fejtette ki Kulcsár Mónika, az iskola tanára. Ebbe a körbe tartozik bekapcsolódásuk – egyetlen szlovákiai magyar iskolaként – az Írországból kiindult, jelenleg 11 országban működő Krókusz projekt magyarországi csoportjának munkájába – tette hozzá.

Az első tavaszi virágként kinyíló krókusz a sárga csillag szimbóluma, és a holokauszt gyermekáldozatainak állít emléket. Õsszel az alapiskola hetedikes és a gimnázium harmadikos diákjaiból álló krókuszcsoportok elültették a krókuszhagymákat az iskola előkertjében. Mivel január 27-e a holokauszt nemzetközi napja, az intézményben a tolerancia napját az e napról való megemlékezéssel kötötték össze. A január az iskolában különben is szinte teljes egészében a toleranciáról szólt: egy héten keresztül Brazíliából, Indonéziából, Ukrajnából és Törökországból érkezett lektorok tartották az angolórákat, ezek nemcsak a nyelvgyakorlásról, hanem egymás megismeréséről és az elfogadásról is szóltak; egy hétig vendégül látták az Erasmus+ projekt Európa szeretetben programja keretében a spanyol, a német, az olasz és a finn partneriskolák diákjait és tanárait (e programnak szintén része volt egy angol nyelvű tolerancia nap, illetve egy, e témában meghirdetett plakát- és fotópályázat), és ezt követte a tolerancia napja.

Csoportkép a hetedikesekkel

Morvay Katalin igazgatónő bevezetője és köszöntője után a program első előadását az iskola egy volt diákja, Lelkes Viktória, az ELTE ötödéves pszichológia szakos hallgatója, az iskolai mentorprogram konzultánsa tartotta arról, hogy mi a tolerancia, mitől válunk előítéletessé, a sztereotípiák rabjaivá, milyen következményei vannak az ilyen magatartásnak. Majd Vikivel a diákoknak a nap folyamán kisebb csoportokban lehetőségük nyílt egy Előítéletes vagyok? című számítógépes teszt kitöltésére és megbeszélésére. Mivel a már említett tanév eleji felmérésben a diákok a társadalomban és iskolai környezetükben is nagyon erősnek érezték (89, ill. 72 %) a bevándorlás-ellenes extrémizmust, ezért tartotta a következő előadást Kovács Attila vallástörténész, iszlamológus, a Comenius Egyetem docense, szintén az intézmény volt diákja. Az iszlám és a menekültválság összefüggéseit taglalva, fogalmakat megmagyarázva világosan és egyértelműen cáfolt meg a sajtóban terjedő, politikusoktól hallható féligazságokat, hazugságokat úgy, hogy közben nem tagadta a helyzet súlyosságát. Ezt követően krókuszos gimnazistáink jutottak szóhoz. Zakál Réka és Haják Norbert az erasmusos tolerancia napon elhangzott előadásukat hozták el: arról beszéltek, hogyan foglalkozik iskolájuk a toleranciára való neveléssel. Ezután a népirtásokról szóló kiselőadások következtek: az örmény népirtásról Magyar Dalma és Szabó Krisztina, a vörös khmerek által elkövetett kambodzsai borzalmakról Csölle Máté és Szabó Károly, a balkáni háború idején végbement embertelenségekről Magát Dominika és Vaòo Tímea, az afrikai népirtásokról Szabó Dóra és Nagy Ádám, a holokauszt zsidókon kívüli több százezer áldozatáról Csikmák Katalin és Katona Eszter beszélt, Krizsan Zsuzsanna és Ribánszky Friderika pedig a Világ Igazait bemutatva tárta fel, hogyan maradtak sokan emberek az embertelenségben is.

Csoportkép a gimnazistákkal

Magyarországi vendégek is elfogadták a meghívást erre a napra. A már említett Gallainé Julikán kívül ellátogatott az iskolába a Krókusz projekt szakmai vezetője, Vincze Beatrix, az ELTE docense, valamint Pap Ágnes projektvezető. Õk két órán keresztül családtörténeti kontextusú érzékenyítő foglalkozást tartottak először a hetedikes krókuszcsoportban, majd a tolerancia nap harmadikos és negyedikes hallgatóságának is. A diákok készültek erre a foglalkozásra: elhozták a családi fotóalbumokból a legidősebb családtag fényképét, illetve  a hozzá kapcsolódó történetet. A XX. század szlovákiai magyarságot érintő borzalmai, a háborúkról, a deportálásról, a kitelepítésről, a jogfosztottságról szóló történetek keveredtek Julika élettörténetével, és remélhetőleg tudatosították a diákokkal az okokat, amelyek az emberi jogokat, a humánumot sárba tipró ideológiák, rendszerek kialakulásához és fennmaradásához vezettek.

Iró Erzsébet, Morvay Katalin, Pap Ágnes, Kovács Attila, Vincze Beatrix, Gallainé Haas Julianna, Lelkes Viktória, Kulcsár Mónika

„Vázlatosan leírva is sok mindaz, ami a Duna utcai gimnáziumban zajlott... De elképzelhetjük, hogy lelkileg mennyire megterhelő volt diákjainknak az előadásokra készülni, a tömegsírokkal szembesülni, és elmondásuk szerint legalább ilyen nehéz volt végighallgatni a nap programját, tudatosítani fontos dolgokat, amelyekkel eddig valamilyen oknál fogva nem találkoztak, esetleg szándékosan kerültek vagy rosszul tudtak. Nem véletlen, hogy amikor a családtörténeti foglalkozás végén Pap Ágnes rákérdezett, hogy akkor mit tehetünk, mit tehetnek ők, hogy ezek a dolgok ne ismétlődjenek meg, nagymértékű tanácstalanság uralkodott el a diákokon. Aztán valaki mégis megfogalmazta a legfontosabb szavakat: empátia, szolidaritás... Reméljük, mindenki hallotta! Ezen szavak mentén fogjuk elvégezni a program levezetését, a reflektálást, és folytatni munkánkat a tolerancia, az elfogadás jegyében a Duna utcán!” – zárta tájékoztatását Kulcsár Mónika.

Forrás: Hírek.sk
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS