„Tanúhegyek” - A Fonó Zenekar koncertsorozata
Különleges előadássorozatra készül a hagyományőrző vendégekkel kiegészülő Fonó Zenekar. A Hagyományok Háza Hálózat Szlovákia támogatását élvező együttes szeptember végén öt magyarországi és felvidéki városban ad koncertet.
A fennállásának negyedszázados évfordulójára készülő Fonó Zenekar – az Összetartozás Éve programsorozat keretében – szeptember 26-30. között Budapesten, Balassagyarmaton, Nagyidán, Tornalján és Füleken lép színpadra.
A Fonó Zenekar a százéves évfordulóra egy külön produkcióval készül. Társulatunk és hagyományőrző vendégeinknek közös koncertje arra a felismerésre épül, mely szerint a szomszédos országok magyarlakta régióiban a magyar népdal, illetve a hangszeres magyar népzene Trianon után száz évvel is még mindig az élő hagyomány részét képezik. Úgy gondoljuk, ezt nem csak az elszakítottság okán, hanem azért is fontos hangsúlyozni, mert széles körben elterjedt az a nézet, mely a népzenét az archívumok, vagy legfeljebb a különféle újraéltetők, újraértelmezők tartozékának tekinti. A „Tanúhegyek” című előadás azokat a hagyományőrző mestereinket vonultatja fel, akik még száz év elteltével is képviselik környezetük régi magyar hagyományát. Az ő tudásuk révén a körülöttük már nagyrészt lemálló, elporladó örökség régi tündöklésében tárulkozik elénk.
Bartók Kárpát-medence koncepciójának megfelelően az előadás a magyar népzene értékei mellett egy-egy ponton a szlovák, az erdélyi román, illetve a ruszin hagyományos zenei kultúra autentikus teljesítményeit is megjeleníti. A Fonó Zenekar tagjai mellett a produkció szereplői gömöri és zoboralji, kárpátaljai, vajdasági, kalotaszegi és mezőségi magyar, Nyárád menti székely, és gyimesi csángó hagyományőrző énekesek, illetve muzsikusok. A koncerten egyes Kodály-, vagy Bartók-művekből, vagy akár az iskolai ének-zene tankönyvekből ismerős zenei témák is felhangzanak, többségük abban az alakváltozataiban, ahogy azokkal a magyar zenefolklorisztika nagy úttörői a terepen találkozhattak. A népdalok szövegein pedig olykor átütnek a kisebbségi lét sajátos hangsúlyai…”
