Tanácskoztak a nyugat-európai magyar szervezetek
A 15 éve megalakult ernyőszervezet célja és feladata, hogy koordinálja Nyugat-Európában a magyarság civil életét, hogy az ott élő magyarok ne veszítsék el a nyelvüket, a kultúrájukat és az identitásukat.
A magyar kormány közvetlenül, és programok szervezésével is támogatja ezeket a szervezeteket. Ilyen program például a körösi Csoma Sándor program, amely 2013. óta ösztöndíjasokat küld a nyugat-európai magyar szervezetekhez. Az egész világon az idén és jövőre száz, ebből Nyugat-Európában negyven ösztöndíjas lesz. Az ő nevüket tartalmazó listát a stockholmi találkozón ismertették - mondta el Potápi Árpád.
A tanácskozás a stockholmi Magyar Házban rendezték, mintegy nyolcvan résztvevővel, köztük kárpát-medencei magyar politikusokkal, és jelen volt Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, valamint Szili Katalin, a határon túli autonómia ügyeivel foglalkozó miniszterelnöki megbízott.
A NYEOMSZSZ közgyűléséről zárónyilatkozatot adtak ki. Eszerint a résztvevők elhatározták, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról minden országos tagszervezet méltóképpen megemlékezik, egy NYEOMSZSZ küldöttség pedig meghallgatást kezdeményez az Európai Parlamentben az évforduló kapcsán.
A Hollandiai Magyar Szövetség indítványára a NYEOMSZSZ a feladataként vállalta a határon túli magyar kisebbségek melletti kiállást minden legitim eszközzel.
A közgyűlésen egyebek között jóváhagyták a Portugál-Magyar Együttműködési Egyesület felvételét, és ezzel 15-re emelkedett a tagszervezetek száma.
A szövetség kétévente rendez közgyűlést valamelyik nyugat-európai országban. Az idei találkozó alkalmával kulturális műsort is volt a stockholmi Magyar Házban.
