Szívharang kondul, vigadjunk!
Az idei kerek életjubileuma alkalmából november 6-án 19 órától a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központban jeles művészbarátaival együtt ad nagykoncertet Korpás Éva népdalénekes, a Külhoni Magyarságért Díj kitüntetettje. Az eseményen végre a tavaly nyáron megjelent, ám a pandémia miatt eddig be nem mutathatott Szívharang című albuma anyagát is megismerheti a közönség.
Az évek során külsőleg alig változtál, csak a lemezeid, koncertjeid és a díjaid száma nőtt. A folyamatos sikereid öröme vagy más „lélekdonor" tartott meg „örökifjúnak”?
A folyamatos siker kijelentés talán erős ebből a szempontból, hiszen senki nem jár állandóan a siker mámorában. Ahhoz mindig egy hosszú út vezet, ami tele van kisebb-nagyobb sikertelenségekkel is, amelyekből tanulva, azokat újra értékelve, átgondolva, erőt merítve a felállásokból, egyre előbbre tudunk lépni mind szakmailag, mind személyiségileg. És a hit. Ezek nélkül nincs siker, boldog életérzés. Mindehhez kell egy pozitív belső lüktetés, hozzáállás, hálaérzét, amit a nehéz helyzetekben is elő tudok varázsolni. Hát, engem ezek tartanak meg „örökifjúnak“.
Az életjubileumodat a gyermekeiddel és művészbarátaiddal közös fellépéssorozattal ünnepled, melynek egyik csúcspontja, a budapesti Zeneakadémián adott nagykoncerted friss élményként élhet benned. Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatai, és szombaton a komáromi Egressy Béni VMK-ban mire számíthatunk?
Csodálatos volt a zeneakadémiás koncert minden pillanata, nem tudok kiemelni belőle külön csak egyet. Maga a környezet, a miliő is megadta a méltóságteljességet ehhez az ünnepi koncerthez, és hát a résztvevők magukért beszéltek. A közönség pedig a szeretete sugárzásával emelte az estet. Így lett egy nagy egység, amelyből született számomra, és bízom benne, hogy nem csak számomra, egy mély nyomot hagyó koncert. Ezt ismételjük meg a hazai közönségnek is: a koncert első felében a tavaly nyáron megjelent, de a pandémia miatt eddig be nem mutatott Szívharang című albumot ismerheti meg a közönség, miközben a szerelem sokféle árnyalatát tárjuk elé. Majd teret adunk több neves vendégművésznek és formációnak. Itthon pedig az otthon varázsa fog hozzátenni mindehhez. Legalábbis remélem.
Az eddigi hét szólólemezed közül melyik és miért éppen az a kedvenced?
Természetesen mindig a legújabb a legkedvesebb, amit a legjobban a szívemhez dédelgetek, hiszen az adott életszakaszom leirata. Örömmel tapasztalom ezekben az albumokban a fejlődésemet, kiteljesedésemet mindenféle szempontból. De ha régebbi lemezanyaggal koncertezem, akkor abban a pillanatban viszont abba a műsorba „szellemülök át“, mert akkor az a legkedvesebb. Szóval, végeredményben mindre nagyon büszke vagyok, s az összes nagyon kedves számomra.
A Halmos Béla Program alkotói pályázata révén új, gyermekeknek szánt lemezen dolgozol – Piripottyról mit árulhatsz el az olvasóinknak?
A jövő év tervei között szerepel az új gyereklemez megjelentetése. A népzenei alapokon nyugvó lemezanyagban lesznek világzenei megoldások is és minden olyasmi, ami a gyermekeket majd elvarázsolja – a realitás talaján maradva – egy meseországba. Valójában a hétköznapi életük történéseivel találkoznak, s az ott megélt élményeiket fogjuk előhívni. Természetesen a népdallal, ami képet ad a régmúltról, valamint egy verses mese segítségével.
Immár ELTE-diplomás ének- és zenetanárként a tanítványaiddal együtt az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesülettől nemrég kétszeresen elnyertétek a Népi Örökségünk Példás Mestere és Tanítványa címet. A sok egyéni díjad után neked mennyire fontos ez az elismerés?
Ez rendkívül nagy örömként ért, főleg azért, mert az egész Kárpát-medencét átfogó megmérettetésen a népdal kategóriában a rengeteg műsorszámból, a mindössze hét díjazott közül kettő a miénk. Nagyon örülök. Hogy miért is fontos ez nekem? Mert ebben a munkában egy másik oldalam próbálgathatom, azt, hogy miként lehet a tudásomat átadni, valamint a népdalt megszerettetni a fiatalabb nemzedékkel. És rendkívül jó érzés, amikor a szakma is visszaigazol, hogy jó úton haladok. Természetesen rengeteg siker született már eddig is ezen a téren, ha csak a Fölszállott a páva vetélkedőt veszem, ahol két tanítványomnak is szurkolhattak a tévénézők, de minden más fórumon is a legjobbak között végeznek a lányok
A nyitrai és a budapesti pedagógusi diplomádon kívül mentálhigiénés segítő oklevelet is szereztél a Károlyi Gáspár Református Egyetemen. Az önismereted elmélyítése vagy a másokon való segíteni akarás indokolta ezt?
Mindkettő, ha tömören akarok fogalmazni. Az indok, hogy még teljesebb életet tudjak élni, jobban tudjak a mindennapi életemben kiigazodni magam, illetve mások kapcsán is.
Az eddig elért sikereid ellenére van-e benned valamiféle hiányérzet, s a bakancslistádon melyek azok a dolgok, amelyek megvalósulása után még teljesebbnek éreznéd magadat?
Álmok, újabb célok nélkül nem lehet élni, vagyis jobban mondva nem érdemes. Nekem is van mindkettőből még a tarsolyomban elég, ami motivációt ad az új kihívások felé. Én ezeket nem hiányérzetként élem meg, hanem újabb lehetőségekként, amelyekre remélem, idős koromban úgy fogok visszatekinteni, hogy egy kiteljesedett élet van mögöttem. De addig egyelőre még hajt a vágy ezen az úton. A lényeg, ami vezérel, hogy minél több örömet tudjak szerezni másoknak, természetesen ezzel együtt magamnak is azon értékek mentén, amelyeket képviselek. Hogy ezt milyen formában fogom elérni a jövőben, még nem tudom, de egy biztos, erről az útról nem fogok letérni.
Megjelent a Magyar7 2021/44.számában.
