2022. március 3., 19:19

Száznegyven évvel ezelőtt Komáromban látta meg a napvilágot Schmidthauer Lajos

A Komáromi Művészeti Alapiskola, Komárom város és a Csemadok Komáromi Alapszervezete képviselői március 3-án közösen emlékeztek meg a város jeles szülöttje, Schmidthauer Lajos orgonaművész, zeneszerző, orgonatervező és gyógyszerész születésének 140. évfordulójáról. Az egykori otthona, a mai „zeneiskola“ Jókai utcai épületének bejáratánál levő emléktábla megkoszorúzása után a megemlékezés szombaton 18 órától orgonakoncerttel folytatódik a Szent András Bazilikában, ahol fellép Nagy István gútai orgonaművész és a Concordia Vegyeskar.

Száznegyven évvel ezelőtt Komáromban látta meg a napvilágot Schmidthauer Lajos
Médialapozó
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Schmidthauer Lajos kétnyelvű emléktáblája a komáromi "zeneiskola" bejáratánál

A rendezvény elején Pastorek Ferdinánd, a Komáromi Művészeti Alapiskola igazgatója ismertette az 1882. március. 3-án a Komáromban született és 1956. november 4-én Budapesten elhunyt ifj. Schmidthauer Lajos életútját, s méltatta a sokrétű munkásságát. Schmidthauer Antal gyógyszerész, gyógyforrás-felfedező fia a Budapesti Tudományegyetemen 1905-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Majd a Budapesti Zeneakadémián zenei tanulmányokba kezdett, s azokat előbb 1906-1907-ben a Berlini Zeneakadémián, majd Párizsban folytatta.

Száznegyven évvel ezelőtt Komáromban látta meg a napvilágot Schmidthauer Lajos
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
A "zeneiskola" igazgatója méltatta Schmidthauer Lajos sokrétű munkásságát

Lajos a hazatérése után az édesapja mellett gyógyszerészként működött. Tudvalevő, hogy Schmidthauer Antal a hajdanán híres Igmándi keserűvíz felfedezője és forgalmazója volt. Az apja visszavonulása után ő vezette a keserűvizet gyártó üzemet, s a termelés felfuttatása is az ő nevéhez fűződik. Dél-Komáromban megépíttette az új-komáromi keserűvízüzemet, ahonnan hajón és vasúton az ország minden részébe, sőt, külföldre is eljuttatták az egyre nagyobb hírnévre szert tevő ásványvizet. A dél-komáromi palackozó- és elosztótelep egészen 1962-ig működött, Schmidthauer Lajos azonban egyre inkább teljes mértékben a zenének szentelte életét. 1934–1944 között a Zeneakadémia, illetve a Nemzeti Zenede tanára volt. Európa csaknem minden országában koncertezett, és több kortárs szerző orgonaművét elsőként mutatta be.

Száznegyven évvel ezelőtt Komáromban látta meg a napvilágot Schmidthauer Lajos
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Három koszorúval érkeztek a közösen emlékezők

Emellett orgonatervezéssel is foglalkozott, több magyarországi orgonát avatott fel. Orgonaműveket, scherzókat és pasztorálokat szerzett. A fő munkái közül megemlítendő az 1933-ban írt, Vihar a Balatonon című orgonafantázia és Az új magyar barokk-mozgalom jó meglátásai, túlzásai és tévedései az orgonaépítészetben című, 1937-ben megjelent tanulmánya. A sikeres pályájának azonban véget vetett az 1956-os magyar forradalom, melynek az áldozatává vált. Teljesen ugyan nem bizonyosodott be, de vélhetően önkezével vetett véget az életének, mert az érzékeny művészlelke nem bírta elviselni a szovjet csapatok 1956. november 4-i bevonulását...

Száznegyven évvel ezelőtt Komáromban látta meg a napvilágot Schmidthauer Lajos
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
Török Ágota és Stubendek László némi segítséggel akasztotta fel a Csemadok koszorúját

Az egykori impozáns otthona, a mai „zeneiskola“ Jókai utcai épületének bejáratánál levő emléktábla hirdeti, hogy ott élt és alkotott. A tábla alá a születési évforduló alkalmából a megemlékezés szervezőinek három koszorúja került. Stubendek László, a Csemadok Komáromi Alapszervezetének elnöke pedig minden érdeklődőt meghívott a március 5-én 18 órakor a Szent András Bazilikában kezdődő orgonahangversenyre, amit szentmise előz meg. Az eseményen az 55 évvel ezelőtt elhunyt Kodály Zoltánról (Kecskemét, 1882. december 16 – Budapest, 1967.március 6.), a háromszoros Kossuth-díjas zeneszerzőről és népzenekutatóról, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökéről is megemlékeznek, aki ugyanabban az évben született, mint Schmidthauer Lajos, ám az ő neve és az életműve jobban beépült a köztudatba. A szombati koncerten közreműködik a komáromi Concordia Vegyeskar Stubendek István vezényletével és Nagy István, tehetséges gútai orgonaművész. A nagyböjti időszak méltó kezdete lehet Schmidthauer Lajos Változat és fúga A kereszfához megyek kezdetű népénekre című orgonaműve.

Száznegyven évvel ezelőtt Komáromban látta meg a napvilágot Schmidthauer Lajos
Fotó:  Nagy-Miskó Ildikó
A jubileumi megemlékezés műsora a Kultúrpalota kerítésén
Száznegyven évvel ezelőtt Komáromban látta meg a napvilágot Schmidthauer Lajos
+6 kép a galériában
Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.