2026. október 22., 16:55

Seress Rezső „visszatért” Komáromba – KÉPEKKEL

Bár 1899. november 3-án Budapesten született és 1968. január 12-én ott is hunyt el, ám gyermekkorát Komáromban töltötte, s e városban kezdte a zeneszerzői és zongorista pályafutását. Sőt, 1924-ben e városban szerezte a Még egy éjszaka..." című slágerét. Ezért is nagyon kívánatos volt, hogy életnagyságú szobor hiányában legalább egy miniszobrocska őrizze a később világhírnevet szerzett őstehetség komáromi „szárnybontogatásának”, első sikereinek emlékét...

Seress Rezső „visszatért” Komáromba – KÉPEKKEL
Galéria
+1 kép a galériában
A világhírű zeneszerző és zongorista miniszobra a YUK Kultúrpont lejáratánál található
Fotó: Komáromi Városi Hivatal

Örvendetes, hogy immár a Tiszti pavilon pincéjében működő YUK Kultúrpont lejáratánál helyet kapott a 28 nyelvre lefordított, 140 országban ismertté vált Szomorú vasárnap című, örökzöld dal szerzőjének miniszobra, Čech Gábor fémszobrász alkotása. Ez a nagyszerű ötlet az Egressy Béni Városi Művelődési Központban fogant. A cél az volt, hogy végre méltó módon emlékezzenek meg a Komáromhoz egykor kötődő, világhírű zeneszerzőről. A helyszínválasztás sem véletlen: Seress Rezső (eredeti nevén Spitzer Rezső) az 1920-as évek közepén a Tiszti pavilon egyik pincehelyiségében kialakított bárban dolgozott zongoristaként.

Seress Rezső „visszatért” Komáromba – KÉPEKKEL
Komáromban kezdte a zeneszerzői és zongorista pályafutását
Fotó:  Komáromi Városi Hivatal

Tudvalevő, hogy Józsefváros szülötte, Seress Rezső az iskolai tanulmányait korán abbahagyva, egy vándorcirkuszhoz csapódott, ahol artista lett. Miután baleset érte: az egyik kötelek nélkül próbáján leesett a magasból, ám csodával határos módon túlélte a zuhanást, másfelé terelte őt a sors. 1924-ben visszatért az akkor már Csehszlovákiához tartozó Komáromba. A város zenei életében is aktívan részt vett. Fellépett a helyi Egyetértés Munkásdalárda rendezvényein, zeneszerzői próbálkozásait pedig Schmidt Viktor, a Komáromi Dalegyesület és a Munkásdalárda későbbi karnagya segítette. Első slágerét is az évben, Komáromban szerezte, Még egy éjszaka... címmel. Gyakran komponált az Erzsébet-szigeten, az egyik barátja zongoráján, és a helyi Moderna moziban is játszott, ahol a némafilmeket kísérte zongorajátékával.

Aztán 1929-ben végleg Budapestre költözött. Bilicsi Tivadar színművész rábeszélte őt arra, hogy álljon be színésznek, így is tett, s a városligeti Műszínkörben kezdett dolgozni. Az előadások után zongorázgatott, amire felfigyelt az igazgató, és műsorra tűzte zongorajátékát. Az autodidakta zeneszerző saját szerzeményeivel is előrukkolt, s egyre több nézőt csábított a Műszínkör épületébe. Pestet akkoriban a Ki volt az az asszony, akinek a szíve... kezdetű dala hódította meg.

Seress Rezső „visszatért” Komáromba – KÉPEKKEL
Már ezért is érdemes betérni a Tiszti pavilon udvarába...
Fotó:  Komáromi Városi Hivatal

Világhírnevét az 1933-ban komponált, a világmédia által „öngyilkos himnusznak” nevezett Szomorú vasárnap című dala hozta meg, melyet olyan világsztárok is előadtak, mint Billie Holiday, Louis Armstrong, Bing Crosby és Ray Charles. Miközben a nagyvilág megismerte a szerzőt is, Magyarországon a szakma még mindig nem tartotta őt sokra. Ráadásul a zsidó származása miatt munkaszolgálatot kellett teljesítenie. Miután onnan sikerült megmenekülnie, rossz anyagi helyzetben, napról napra élt. Olyan nagy slágerek kötődnek a nevéhez, mint a Szeressük egymást, gyerekek, továbbá a Gyere, Bodri kutyám, valamint a Fizetek, főúr, a Csak átutazó vagyok itt a földön és egyebek.

Amerikában az Irving Trust Banknál 370 000 dollárnyi jogdíj volt befagyasztva a számára, várva, hogy elmenjen érte, mert Magyarország akkori politikai helyzetében az átutalás nem volt lehetséges. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésekor még ennek tudatában sem hagyta el Magyarországot. Tehát életét a II. világháború és a holokauszt tragédiái is meghatározták, később pedig a kommunista rendszer szorította őt háttérbe. A meg nem érdemelt szenvedésekkel teli életútjának 1968 telén önkezűleg vetett véget. A budapesti Kozma utcai izraelita temetőben alussza örök álmát. Emlékét Észak-Komáromban 1992 óta utcanév őrzi.

Seress Rezső „visszatért” Komáromba – KÉPEKKEL
Világhírnevét az „öngyilkos himnusznak” nevezett Szomorú vasárnap című dala hozta meg
Fotó:  Komáromi Városi Hivatal

A Čech Gábor által készített miniszobor különleges kapcsolatot teremt Komárom múltja és jelene között, s egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy Komárom értékekkel teli, kulturális múltja számos világhírű személyiség életútjával összefonódik. Ez valójában már a kilencedik helyi miniszobrocska, a korábbiakat Jókai Mór születésének bicentenáriuma évében, tavaly helyezték ki városszerte. 

Seress Rezső „visszatért” Komáromba – KÉPEKKEL
Galéria
+1 kép a galériában
Megosztás
Címkék