Sass Sylvia legkedvesebb szerepeiből jelent meg album pályafutása 45. jubileumára
A Hungaroton gondozásában megjelenő jubileumi kiadványon Richard Strauss Négy utolsó éneke és Wagner Wessendonck dalai mellett a legismertebb áriák hallhatók Boito (Mefistofele), Catalani (La Wally), Cilea (Adriana Lecouvreur), Gounod (Faust), Mascagni (Parasztbecsület), Verdi (Álarcosbál, Otello, a végzet hatalma) és Wagner (Tannhauser) operáiból, illetve Mozart három koncertáriája is helyet kapott a válogatáson - hangzott el a lemezt bemutató csütörtöki tájékoztatón Budapesten.
Sass Sylvia elmondta, hogy nagyon nehéz volt kiválogatni, mely darabok kerüljenek a korongokra, hiszen azok az áriák, amelyekről felvétel készült a Hungarotonnál, mind szívügy számára. Ennek ellenére úgy érzi, hogy az album tartalma hűen tükrözi pályája 45 évének legmeghatározóbb műveit.
A kiadványhoz Juhász Előd zenetörténész írt rendhagyó, személyes hangvételű ismertetőt.
Sass Sylvia zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte 1970 és 1972 között Révhegyi Ferencné növendékeként. A Magyar Állami Operaház színpadán 1971-ben debütált Frasquita szerepében (Carmen), 1972 és 1979 között pedig az Operaház magánénekese volt. Több nemzetközi énekversenyen vett részt, 1972-ben elsőként a Magyar Televízió Kodály Énekversenyén nyert első díjat, 1973-ban a szófiai énekverseny nagydíját, valamint a legjobb kamaraénekesnek járó különdíjat kapta meg, 1974-ben Moszkvában pedig a Csajkovszkij Énekversenyen megosztott második díjat nyert, az első díjat nem adták ki.
1975-től egyre többet vendégszerepelt külföldön, fellépett többek között a londoni Covent Gardenben, a milánói Scalában, a bécsi Staatsoperben, a New York-i Metropolitanben, a
Párizsi Operában, a moszkvai Bolsojban, valamint Hamburgban, Frankfurtban, Münchenben, Aix-en-Provence-ban, Salzburgban, Glasgowban, Moszkvában, Prágában, Szófiában, Bostonban, Denverben, Los Angelesben, Pittsburghben, Miamiban, Tokióban, Caracasban, Santiago de Chilében. Judit szerepében (A kékszakállú herceg vára) énekelt a New York-i Carnegie Hallban, valamint a londoni Royal Albert Hallban is.
Számos főszerepet énekelt, több, mint harminc lemeze jelent meg, amelyek között teljes operafelvételek és szólóalbumok egyaránt megtalálhatók.
Munkásságának elismeréseként 1976-ban Liszt-díjat és Székely Mihály-emlékplakettet, 1978-ban érdemes művészi címet kapott, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
