Saját lábukon jártak a Húsvét-sziget szobrai
KUALOA RANCH. Kerekek és igavonó állatok segítsége nélkül, köteleket húzva juttathatták a Húsvét-sziget rejtélyes szobrait majdani helyükre az őslakosok – derült ki a kísérletekből.
Évszázadok óta merednek komoran az arra járó felfedezőkre és utazókra a Húsvét-sziget rejtélyes monstre kőszobrai, a moaiok. Az emberfejek háttal a Csendes-óceánnak állva őrzik legféltettebb titkaikat, elsősorban azt, hogy vajon milyen úton kerülhettek a kőfejtőkből majdani lelőhelyükre, kerekek vagy állatok segítsége nélkül. Nos, két kutatónak köszönhetően végre ezt is sikerült megfejteni.
Az elsőre teljesen valószínűtlen elméletet a kutatók kísérlettel támasztották alá, s erről a helyi és amerikai antropológusokból és régészekből álló csapat videót is készített. Ezen jól látható, amint a 4,35 tonnás szoborreplikát három önkéntesekből álló csapat három különböző irányból mozgatja kötelekkel, az alkotás pedig apró lépéseket téve halad előre az úton. Ezen technika segítségével a szobor 100 métert tett meg egy óra leforgása alatt. A hawaii Kualoa Ranchnál végzett sikeres kísérlet egyúttal megkérdőjelezi azon elméletet, amely szerint a hatalmas, összesen 887 követ farönkök segítségével gurították volna végig keresztül a szigeten.
A kísérletet Carl Lipo, a Kaliforniai Állami Egyetem kutatója, Terry Hunt, a Hawaii Egyetem munkatársa és Sergio Rapu Haoa régész végezte. Lipo és Hunt az elméletről a The Statues that Walked: Unraveling the Mystery of Easter Island című könyvükben írtak először, a nagysikerű kötet megjelenése után egy amerikai televíziós csatorna kérte fel a két szakembert, hogy "élesben" támasszák alá az abban hangoztatott, nem kevés kritikát kiváltó állításukat - olvasható a Journals of Archaeological Science legújabb számában.
A polinéziaiak mintegy 1600 évvel ezelőtt kolonizálták a szigetet, életüket aztán saját maguk nehezítették meg: az égetéses földműveléses technika alkalmazása miatt túl sok pálmafát vágtak ki, ami az intenzív földműveléssel, a talajerózióval, a különféle konfliktusokkal, a kannibalizmussal és az erőteljes népességfogyással együtt elviselhetetlennek bizonyult. Olyannyira, hogy mikor az európaiak a 18. században megvetették a lábukat a szigeten, az egykoron virágzó civilizációnak már csak a nyomát találták - közli a mult-kor.hu.
A sziget szobrai, a moaiok ebből a szempontból igen fontos részei a UCLA tudósa, a Jared Diamond által hangoztatott elképzelésnek. A kutató kollégáinak felfedezéseire hivatkozva azt állítja Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed című könyvében, hogy a szigetlakók fából készült ’csúszkával’ és emelővel vonszolták a hatalmas, akár a 90 tonnát is meghaladó köveket. Az egymással rivalizáló törzsfőnökök pedig egész törzseket használtak arra, hogy hatalmuk demonstrálására hatalmas szobrokat állítsanak fel.
Az elsőre teljesen valószínűtlen elméletet a kutatók kísérlettel támasztották alá, s erről a helyi és amerikai antropológusokból és régészekből álló csapat videót is készített. Ezen jól látható, amint a 4,35 tonnás szoborreplikát három önkéntesekből álló csapat három különböző irányból mozgatja kötelekkel, az alkotás pedig apró lépéseket téve halad előre az úton. Ezen technika segítségével a szobor 100 métert tett meg egy óra leforgása alatt. A hawaii Kualoa Ranchnál végzett sikeres kísérlet egyúttal megkérdőjelezi azon elméletet, amely szerint a hatalmas, összesen 887 követ farönkök segítségével gurították volna végig keresztül a szigeten.
A kísérletet Carl Lipo, a Kaliforniai Állami Egyetem kutatója, Terry Hunt, a Hawaii Egyetem munkatársa és Sergio Rapu Haoa régész végezte. Lipo és Hunt az elméletről a The Statues that Walked: Unraveling the Mystery of Easter Island című könyvükben írtak először, a nagysikerű kötet megjelenése után egy amerikai televíziós csatorna kérte fel a két szakembert, hogy "élesben" támasszák alá az abban hangoztatott, nem kevés kritikát kiváltó állításukat - olvasható a Journals of Archaeological Science legújabb számában.
A polinéziaiak mintegy 1600 évvel ezelőtt kolonizálták a szigetet, életüket aztán saját maguk nehezítették meg: az égetéses földműveléses technika alkalmazása miatt túl sok pálmafát vágtak ki, ami az intenzív földműveléssel, a talajerózióval, a különféle konfliktusokkal, a kannibalizmussal és az erőteljes népességfogyással együtt elviselhetetlennek bizonyult. Olyannyira, hogy mikor az európaiak a 18. században megvetették a lábukat a szigeten, az egykoron virágzó civilizációnak már csak a nyomát találták - közli a mult-kor.hu.
A sziget szobrai, a moaiok ebből a szempontból igen fontos részei a UCLA tudósa, a Jared Diamond által hangoztatott elképzelésnek. A kutató kollégáinak felfedezéseire hivatkozva azt állítja Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed című könyvében, hogy a szigetlakók fából készült ’csúszkával’ és emelővel vonszolták a hatalmas, akár a 90 tonnát is meghaladó köveket. Az egymással rivalizáló törzsfőnökök pedig egész törzseket használtak arra, hogy hatalmuk demonstrálására hatalmas szobrokat állítsanak fel.
Forrás
mult-kor.hu
