Perspektívák a kezdő zenészek előtt
Szlovákiai magyar viszonylatban nincs egyszerű dolga a kezdő zenészeknek. A virtuális térben keringő tartalmakkal ellentétben az élő muzsika már kevésbé mozgatja meg az embereket; másrészt szlovákiai magyar zenei piacról szinte nem is beszélhetünk. Milyen lehetőségei vannak mégis a mai fiatal zenészeknek? Hogyan lehet elhelyezkedni a magyarországi piacon? Aki idén részese volt a – 2006 óta minden ősszel megrendezett – Budapest Music Expónak, az a felvetett kérdésekre részben választ kaphatott.
Az első kiállítások még Hangfoglalás néven futottak. A hangszer-, hang-, fény- és stúdiótechnikai tárlat évről évre több kiállítónak biztosított bemutatkozási lehetőséget, de a szervezők megannyi kísérő programmal is igyekeztek kedvezni a zenei berkekben mozgó és zenét kedvelő látogatóknak. A kiállítást szervező Hangszeresek Országos Szövetsége (HANOSZ) a rendezvény körül olyan kapcsolatrendszert épített ki, amelynek köszönhetően még az idei is ingyenesen volt látogatható.
A kiállításhoz szervesen kapcsolódik a tehetségek felkutatása és gondozása. 2012-ben a HANOSZ újraszervezte a regionális versenyek működését, így létrejött egy egész országot átfogó könnyűzenei tehetségkutató sorozat Öröm a zene névvel. Ez mára szinte Kárpát-medencei méreteket öltött, hiszen több erdélyi forduló mellett már a Szlovákiai Magyar Könnyűzenei Szemle is delegálni tud egy zenekart a budapesti döntőre.
Az évek során a szlovákiai magyar zenészek, hang- és fénymesterek körében is kedvelt program lett a Budapest Music Expo, ugyanis a hangszerek kipróbálása, a legújabb technikai berendezések megismerése mellett sok-sok kapcsolatra tehetnek szert az ügyesebbek. Egy kezdő zenekar tagjai számára létfontosságú információk megszerzését is jelentheti a részvétel, ugyanis a több helyszínen folyó oktatási és szakmai előadások nagy része fogódzóként szolgálhat mind a zenei fejlődésben, mind a brandépítés folyamatában.
Bánkuti Dani producer előadásaiban rengeteg hasznos tanáccsal látta el a jelenlévőket. A nagy kérdést körüljárva – hogyan lehet önerőből karriert építeni, koncerteket szervezni – megbizonyosodhattunk arról, hogy messze nem elég zeneileg tehetségesnek lenni ahhoz, hogy egy zenei produkció elinduljon az útján. A menedzselési és önmenedzselési fortélyok sokaságát nagyban megkönnyíti a világháló, ellenben nagyon tudatosan és körültekintően kell felkészülni egy-egy közösségi médium hatékony használatára.
Az ismert menedzser, Kovács Ákos Dadan a hangfoglaló színpadán arról beszélt, hogy egy zenekari menedzsernek milyen utat kell bejárnia ahhoz, hogy elkezdhessen egy zenekarral dolgozni. Egy menedzser munkája nagyon sokrétű, a feladatköre nem merül ki a koncertszervezésben; ismerni kell a média működését, a rádió és az internet adta lehetőségeket, a fogyasztók zenehallgatási szokásait, mindemellett érdemes otthonosan mozogni a színpadtechnika világában is; arról nem is beszélve, mekkora hangsúlyt kell fektetnie mind a kapcsolatrendszer kiépítésére, mind a rajongókkal való kapcsolattartásra.
Persze, egy fiatal zenészben ilyenkor merül fel a kérdés, hogy neki honnan is lenne pénze menedzserre. Szlovákiai viszonylatban a legtöbb zenekar saját maga végzi el ezeket a feladatköröket. Dadan elmondása szerint nagyon ideális helyzet az, ha a zenekar megalakulásakor egy olyan közeli ember csatlakozik a csapathoz, aki az ügyes-bajos szervezési dolgok lebonyolítását átvállalja a zenekartól, így a banda fejlődésével párhuzamosan „kikupálódik” mellettük egy menedzser.
Hasznos tudnivalókkal vértezhették fel magukat azok a zenészek is, akik arra voltak kíváncsiak, hogy a rádiók milyen szempontok alapján válogatnak be dalokat adásaikba. A kerekasztal-beszélgetésen Kovács László (Jazzy Rádió) és Sivák Péter (Rock FM) programigazgatók avatták be a jelenlévőket a válogatás folyamatának és kritériumainak kulisszatitkaiba. A beszélgetés során többször hangsúlyozták, hogy elsődlegesen a rádióhallgatás pszichológiája, a hallgatói szokások és a rádió gazdasági stratégiája mentén kidolgozott koncepció tükrében hallgatják meg azokat az új dalokat, melyeket a szerkesztőségükbe juttatnak a zenészek. Ezen koncepció a legtöbb rádióban sajátos, így nem igazán lehet egy bevált recept alapján bekopogtatni hozzájuk.
Aki a dalszerzés folyamatáról kívánt új tudást szerezni, az részt vehetett Szakos Krisztián Dalfaragó című előadásán, ahol ízelítőt adott a februári DEX-en (Dalszerző Expo) tartandó workshopjából. Az ismert zenész és zenei producer a dalok fejlődési folyamatát mutatta be – az ötlet megszületésétől a megjelenés pillanatáig. Hasznos tanácsokkal teletűzdelt mondanivalójával a hallgatókat a tudatosabb zeneszerzés irányába terelgette.
Klausz Melinda, a közösségi média szakértője nagyon praktikus és jól alkalmazható Instagram-ötletekkel látta el a ProArt standja körül összegyűlteket. A magyar zenészek a közösségi média lehetőségeinek csupán bizonyos részét használják; az ebben való fejlődéshez szükséges inspirációt szinte kézzel foghatóan zsebre lehetett tenni.
A fentebb említett előadások olyan ajtókat nyitottak meg a zenészek előtt, melyek fáradtságos, de gyümölcsöző munkálkodást kínáltak a fejlődni vágyóknak.
A magyarországiak mellett a szlovákiai magyar zenekaroknak is szükségük lenne olyan szakmai támogatásra és segítségre, amely a munkájukat még színvonalasabbá tenné. Sajnos jelenleg nagyon szegényes ez a paletta, a kapaszkodókat pedig sokszor határon túl lehet (kell?) megtalálni. Ezek közül a Budapest Music Expo messze a legnívósabb hely a jó témák és jó kapcsolatok megtalálásában.
