Összefogtak a felvidéki zenészek - megalakult a Harmónia Musica
Hosszú előkészítő munka előzte meg az első olyan felvidéki magyar szakmai szervezet megalapítását, amely elsősorban a professzionális muzsikusoknak kíván segíteni. A polgári társulás nemcsak a különféle zenei stílusok képviselőit tömöríti, hanem rendezvényszervezőknek illetve a rendezvénytechnikai szektor szereplőinek is helyet biztosít.
2023. május 18-án a Tiszti Pavilon dísztermébe hívta össze a kiváló, Harmónia-díjas brácsaművészünk, a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatója, Lakatos Róbert, a szlovákiai magyar zenekultúra szinte minden szegmensének meghatározó képviselőit. A cél hogy több hónapos egyeztetést követően közösen megalapítsák a Harmónia Musica polgári társulást, a zenészek szakmai, érdekvédelmi és érdekképviseleti ernyőszervezetét.
Ezenkívül további fontos cél a zenei tudatosságra való nevelés. A társulás szeretné megteremteni annak a lehetőségét, hogy művészi nívójú zenei projektek valósulhassanak meg, legyen az egy színvonalas előadás, hanghordozó vagy könyv. A szervezet pályázatfigyelő tevékenységet is végez majd, továbbá prioritásként kezeli, hogy munkáját az érték és a minőség határozza meg.
Az egybegyűlt alapító tagok megvitatták és elfogadták a társulás alapszabályzatát. A legnagyobb vitát talán a professzionális muzsikus fogalmának meghatározása okozta.
Jelentése többféle síkon értelmezhető, egyrészt aszerint, hogy a muzsikusnak van-e egyetemi végzettsége, illetve, hogy a muzsikálás jelenti-e a fő bevételi forrását. Tény azonban, hogy a népzenészek, a komolyzenei kórusok és a könnyűzene képviselőinek jelentős része egyik megközelítés alapján sem kategorizálható annak ellenére, hogy sokuk produkciója színvonalas, mondhatni professzionális.
Ez az oka annak, hogy az alapszabályzatba a „zömmel professzionális” szókapcsolat került, elősegítve ezzel az egyedi elbírálás lehetőségének megtartását, de mégis utalva a szakmaiságra. A másik oka ennek a tehetséggondozás támogatása, hiszen senki sem születik profinak. Ehhez kapcsolódva a társulás törekedni fog az olyan társszervezetekkel való együttműködésre, amelyek fókuszában az amatőr muzsikusok és a tehetséggondozás áll (ilyen például a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága, a Szlovákiai Magyar Zenészek Egyesülete, a Fraktál stb.).
– Amikor Dobosi Róberték megkerestek, hogy vegyem át a Harmónia-díj szervezését, akkor még nem gondolkodtam ezen a dolgon. Még a Covid előtt pár barátommal arról beszélgettünk, hogy milyen jó lenne egy érdekvédelmi szervezet, mely az egész egyetemes felvidéki kultúrát lefedi. De mivel később is csak beszélgettünk róla, arra gondoltam, hogy útmutatásképpen, mintegy első fecskeként próbáljuk ki ezt mi, zenészek.
– mesélt a kezdetéről az ötletgazda, Lakatos Róbert.
– Ha ez Komáromban sikerült, akkor szerintem máshol is meg lehet csinálni. A másik oldala a dolognak meg az, hogy már 12 éve szervezem a Kútfesztet, ahol 90%-ban hazai magyar professzionális előadók szerepelnek, hiszen igenis vannak értékeink. Sőt, nagyon sok értékünk van. Ezt a gondolatot kellene eljuttatni minden egyes kultúraszervező vagy polgármester fejébe. Pörögjön az itteni zenei szakma! Olyan körülményeket biztosítsanak előadóinknak, hogy ne érezzék mellékszereplőknek magukat – emelte ki a kultúrház vezetője, akinek a véleménye szerint fontos erősíteni a magyar–szlovák és a nemzetközi zenei kapcsolatokat is, és arra kér mindenkit, hogy vigyék hírét ennek a társulásnak.
– Próbálunk odafigyelni arra, hogy a profi előadóknak minél nagyobb teret adjunk. Azt szeretnénk, hogy Komárom legyen ennek az egyik fontos központja. A sok színes program azonban elsősorban nem a mi érdemünk, hanem azoké, akik itt dolgoznak: a művelődési házak alkalmazottai, szervezők és sokan mások. Külön figyelmet szentelünk annak, hogy a helyi előadók természetes részei legyenek a nyári programsorozatainknak. Másrészt az is célunk, hogy a művelődési házzal közösen a profi vonalra rákössük az amatőr mozgalmat is, kialakítsunk egy olyan fészket, ahol ezek a zenekarok össze tudnak jönni, és belőlük akár kinőhetnek azok a zenészek, akik a későbbiek során profi előadóként rendszeresen teret kaphatnak – fogalmazta meg a város zenei életével kapcsolatos elképzeléseit és terveit a polgármester.
Farkas József, a Hagyományok Háza felvidéki kirendeltségének vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy az egyesület csak akkor működhet jól, ha tagjai aktívan és tevékenyen kiveszik a részüket a munkából.
Kaszmán-Saróka Liliána, a Fraktál mozgalom vezetője, az Estendøn zenekar énekesnője pici babájával az ölében érkezett a megbeszélésre. A pici lány, Barbara okosan tekingetett a muzsikusokra és pisszenés nélkül tűrte a többórás tanácskozást. Az anyuka frissen megválasztott vezetőségi tagként örömmel nyugtázta a megmozdulás létrejöttét, mert 10-15 évvel ezelőtt még volt egyfajta szakmai mozgolódás zenei vonalon, de az utóbbi években egy-két kezdeményezést leszámítva nemigen.
– konstatálta az énekesnő, aki megemlítette, hogy pont emiatt hívták össze pár éve, a Covid következtében sajnos csak az egyetlenegy találkozót megélt Fraktál mozgalmat, amelynek épp a szakmai eszmecsere volt a célja.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bizalmat szavaztak nekem, és a vezetőségbe is beválasztottak. Nagyon örülök neki, mert vannak ötleteim és van egyfajta kapcsolatrendszerem, amit talán kamatoztatni tudok. Egyben nagy falat is lesz, mert komoly célokat fogalmaztunk itt meg, ami komoly munkát igényel. Bízom azonban abban, hogy a szlovákiai magyar könnyűzenét magasabb szintre tudjuk emelni – értékelte megválasztását Liliána.
Csiba Gábor alias Csibusz, aki nemcsak a rendezvénytechnikai „vonalat” képviseli az elnökségben, hanem ő maga is zenész (a Gomoly együttes frontembere), a következőképpen értékelte a szervezet megalakulását:
Az is meglepett, hogy engem a vezetőségbe javasolnak, igazából csak ma szóltak erről. Mindenesetre megtisztelő, hogy rám gondoltak.
– Így további lehetőségek nyílhatnak mások számára is, és tényleg pozitív változás történik ezen a téren.
Vizuáltechnikusként volt jelen a rendezvényen Stugel Tibor, az Érsekújvári Rockszínpad vezetője, aki szintén elmondta a véleményét:
– Legtöbbször csak az előadókról beszélgetünk, a felvidéki magyar technikusoknak pedig eddig nem volt egy olyan nyilvános platformjuk, ahol kifejthették volna a véleményüket, holott Magyarországon külön szervezetük is van. Nálunk a rendezvények „természetes velejárójaként” kezelik a technikai „oldal” szereplőit. Ez rendben is van egy bizonyos szintig, de amikor már komolyabb dolgokat akarunk, azt nem lehet ad hoc módon megvalósítani. Annak idején a Harmónia-díj pont egy ilyen kezdeményezés volt, mert csak úgy tudott létrejönni, hogy többen „összedobtuk” a cuccainkat, meg amink volt, mindenki odatette a magáét és kiegészítettük egymást, így igazi csapatmunka zajlott. E nélkül talán nem is tartanánk ma itt, ha mi annak idején nem adtunk volna bele mindent, legyen szó színpadról, fényről, hangról, vizuáltechnikáról és magáról a szakemberi gárdáról. Akkor Dobosi Robi ültetett asztalhoz mindenkit, de most ez már intézményes szintre jutott, amiben új lehetőségek rejlenek.
Ha ugyanis mindenki csak a saját kis technikai „szemétdobján” kapirgál, akkor nagyon könnyen a kívánt technikai szint alá süllyedhet, ami nemcsak rossz rendezvényélménnyel és presztízsvesztésszel, hanem akár a látogatók számának megcsappanásával is járhat. Rendezvényeink, ünnepeink, gálaestjeink megérdemlik azt, hogy ne csak eszmeileg, hanem megjelenésükben is színvonalat képviseljenek.
Megjelent a Magyar7 2023/21. számában.
