Olasz reneszánsz mise ostromolja a brit popslágerlistát

2011. március 16., 20:56
LONDON. Egy hatvan énekhangra írott XVI. századi olasz mise tört be a brit popslágerlistára.
LONDON. A Mediciek udvari zeneszerzője, Alessandro Striggio által 1566-ban komponált zeneművet korában számos európai nagyvárosban bemutatták, sorsa azonban megpecsételődött, amikor a párizsi nemzeti könyvtárban tévedésből rosszul kategorizálták. A darabra Davitt Moroney brit zenekutató bukkant rá néhány évvel ezelőtt, első modern bemutatója a BBC Proms keretében volt 2007-ben Londonban.
A popslágerlistára betörő mise a mű első modern lemezfelvétele, az I Fagiolini zenekar előadásában. Az alkotás a slágerlista 68. helyén debütált, megelőzve többek között Bon Jovit, George Harrisont és Eminemet. A klasszikus zenei ranglistán csak André Rieu holland hegedűművész legújabb albuma előzi meg.
"Nagyon keményen dolgoztunk, hogy olyan, kellően nagyszabású és extravagáns zenei világot teremtsünk a műhöz, amelyben valóban élvezetünket lelhetjük" - mondta Robert Hollingworth, az I Fagiolini alapítója és karmestere. A zenész a brit hírügynökségnek adott interjújában "megigézőnek" nevezte a művet.
Hollingworthék nem spóroltak a darab előadásánál: öt kórus és számos régi hangszer szólaltatja meg a misét, a hangszerek eredetileg énekhangra írt tételeket is játszanak. A művet Striggio öt kórusra írta: a mise legnagyobb részében a kórusok egyenként nyolcfősek, a záró Agnus Dei-tételben azonban tizenkét fősre egészülnek ki. A mise az egész reneszánsz korszak legnagyobb ismert polifonikus zeneműve.
Az I Fagiolini által megszólaltatott alkotás kiadásának mellékletét képező DVD-n a mise mellett helyet kapott egy Striggio-motetta, valamint Thomas Tallis angol zeneszerző Spem in Alium című műve is, amelyet feltehetőleg a firenzei reneszánsz komponista alkotása inspirált.
Hollingworth számított rá, hogy Striggio újrafelfedezése elkerülhetetlenül összehasonlításokhoz vezet majd az olasz zeneszerző és kortársa, Thomas Tallis között, ezért is vette fel az angol zeneszerző művét is a lemezre. Tallis, aki I. Erzsébet angol királynő nagy kedvence volt, Spem in Alium című művével úttörőnek számít a disszonancia alkalmazása terén. A lemezen az eredetileg kizárólag énekhangokra írt alkotást részben korabeli hangszerek szólaltatják meg.
Forrás: MTI/Reuters
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS