2019. július 23., 13:47

Nyáresti hangok - kórustalálkozó Alsószeliben VIDEÓVAL

A legszebb hangszer, az emberi hang szólalt meg a lehető legcsodálatosabb módon július 21-ének nyár estéjén az alsószeli evangélikus egyházközség templomában, ahol kórustalálkozót tartott a galántai Kodály Zoltán Daloskör és a budapesti Vasas Művészegyüttes Vass Lajos Kórusa.

nyeh5.jpg
Médialapozó
Fotó: Horváth Szomolai Andrea
A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza

hangzott el Kodály Zoltán szájából egyszer. A nagy zeneszerző bizonyára boldogan és andalogva mosolygott le az égi kar éléről a nyáresti kórusmuzsikát hallva, amely a lehető legszebb helyen, Isten házában csendült fel.

A két kórus zenéje bearanyozta a közönség vasárnap estéjét, és lelkiekben sokat gazdagodott mindenki, aki hallhatta, milyen teremtő ereje van a kórusmuzsikának. A nyári kirándulószezon, és a rétegzeneiség ellenére az alsószeli evangélikus templomba az egész mátyusföldi és csallóközi kistérségből érkezett a zenei táplálékra éhes közönség.

Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

A Nyáresti hangok című kórustalálkozót a neves karnagy Józsa Mónika szervezte meg, miután a Vass Lajos Kórus felkereste egy kéréssel, hadd koncertezzenek együtt a felvidékiekkel a Mátyusföldön való összpontosításuk ideje alatt. Nagy Olivér, az alsószeli evangélikus egyházközség lelkésze szívesen fogadta a karnagy kérését és otthont adott a szívet-lelket melengető, színvonalas rendezvénynek.

Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

Elsőnek az 1956-ban Kodály Zoltán beleegyezésével megalakult Galántai Kodály Zoltán Daloskör énekelte Szőnyi Erzsébet – aki a nagy mester tanítványa volt - Ima alkonyi harangszóra szerzeményét, hiszen az imádságnak mindig és mindenhol helye kell, hogy legyen az ember életében és szívében.

A kórus soha nem hagyja ki a Kodály szerzeményeket a repertoárból, ezúttal az Ének Szent István királyhoz és a 114. genfi zsoltár csendült fel. A galántai kórus egy darabját Szűcs Dániel, a Vass Lajos Kórus karnagya színesítette orgonakísérettel, a közönség szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta az együttműködés során született mennyei zenét.

Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

A Budapestről érkező Vass Lajos Kórusnak Bárd Judit, karnagy és Szűcs István vezényelt felváltva. Az 1903-ban alakult kórus spirituális madrigálokat és reneszánsz-barokk kórusműveket énekelt, de előadásukat kortárs szerzeményekkel is tarkították. Igazi világzenét szólaltattak meg, énekeltek spanyol, latin, magyar, olasz és észt nyelven is.

Bárd Judit Vass Lajosról is beszélt a közönségnek, elmondta, az ő személyisége örökre szorossá fűzte a kapcsolatot a felvidéki és az anyaországi kórusok között. Vass Lajos rendkívül sokoldalú ember volt, és mindig megénekeltette a közönséget is, ezért Bárd Judit arra kérte az összegyűlt kórusmuzsika kedvelőket, énekeljék el együtt a Vass Lajos Kórussal a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, így a közönség és a kórus hangja, mindenki legszebb hangszere együtt csendült fel és hozta finom rezgésbe a teret.

Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

Az előadás záróakkordjaként a két kórus közösen vonult fel a templomhajóban együttes éneklésre. Bárdos Lajos szerzeményeit Bárd Judit, illetve Szűcs Dániel vezényelte, a koncert zárószámát, Kodály Zoltán Esti ima című darabját Józsa Mónika vezényelte. A közönség hosszan tartó, álló tapssal jutalmazta meg a két kórust, és köszönte meg, hogy a zene mindenkié volt a kora nyáresten Alsószeliben.

A koncertről és a karnagyokkal készített interjúnkról részletesebben a Magyar7 lap következő számában olvashatnak.

Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

nyeh5.jpg
+6 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.