Nemzeti ünnep – másképpen
A vendéglátó megnyitója után Magyarország Kassai Főkonzulátusának képviseletében Bitay Levente mondta el ünnepi gondolatait, melynek fő mondanivalója az volt: a határon túl is merjük vállalni magyarságunkat, kultúránkat, amely nem kirekeszt, hanem befogad. Igyekezzünk helyben megerősödni, ehhez az anyaország minden segítséget megad.
Ezt követően az együttes tagjai léptek színpadra, akik épp az USA-ból érkeztek haza. Az előző napon Kassán arattak fergeteges sikert, ez volt hazatérésük óta második koncertjük. Fúziós zenét játszanak, melyben fontos szerepet tölt be a magyar népzene, a rhytm&blues, a rock, a funky, a reggae, a hip-hop és a groove. Dolgoztak már együtt Sebestyén Mártával és a Gryllus-fivérekkel.
A koncert tulajdonképp két forradalmi költőnek kívánt – megzenésített verseik által – emléket állítani, de nem forradalmi verseik bemutatása volt a cél, hanem emberi oldaluk kidomborítása. A Királyhelmecen bemutatott összeállítás még 2006-ban megszületett, és 2007-ben már aranylemez is lett belőle. A versek változatos zenei stílusban szólaltak meg.
A két költő Petőfi Sándor és Gérecz Attila. Petőfi nevét és életét mindenki jól ismeri, ám Gérecz kevésbé él a köztudatban, ezért az ő életét az énekes-szájharmonikás Ferenczi részletesebben is bemutatta a hallgatóságnak. Az öttusázó, költő forradalmárnak szintén csak 26 év adatott meg a földi életben, 20 évesen összeesküvés vádjával 15 évre letartóztatták. 1954-ben a börtönben kezdett verseket írni. Sajnos, erre nem maradt túl sok ideje, hiszen 1956 október végén szabadon engedték, ám november 7-én Budapesten részt vett az utcai harcokban, és ott lelőtték.
A koncert Petőfi Türelemről című versével indult /bár ebből egyik költőnek sem adatott meg sok/, és Gérecz ars poeticájával, az Így, bocskorosan című alkotással folytatódott. Már az első felcsendülő dallamok után világossá volt, hogy ezekből a zenészekből árad a muzsika, hihetetlenül tüzes hangulatot képesek teremteni. Szinte mindenki több hangszert is képes megszólaltatni, és valamennyien kitűnő énekesek. Imádják azt, amit csinálnak, lendületük, zenei sokszínűségük a hallgatóságot is magával ragadja.
Nem csoda hát, ha a koncert végén a nézőtéren mindenki állva tapsolt, kicsikarva ezzel még egy kis ráadást.
