Muzsikus lelkek
A kiadvány Majláth József gróf születésének 160. évfordulójára készült, és a tavaly 38 éves korában váratlanul elhunyt helyi pedagógus, Oravecz Kondás Edit emlékére ajánlották a szerzők.
A könyvecske érdekes információkat nyújt az olvasó számára, közelebb hozva gróf Majláth József és családja életét napjainkhoz. A szerzőnek ez a harmadik ebben a témában írt könyve.
A családfő közösségért végzett munkájáról az előző két könyvben már bőven esett szó, most kizárólag a zenéhez fűződő viszonyát taglalja Cap György. Kutatásaiból kiderült például, hogy anyai nagyapja jóvoltából az ifjú gróf már 10 évesen a családi orgonán gyakorolhatott. 1881 nagyon fontos év zenei életében, hiszen Zichy Gézáéknál ekkor találkozhatott személyesen a kor egyik zeneóriásával, Liszt Ferenccel, akinek saját Macska-duettjét játszotta el nagy sikerrel.
Élete legszebb pillanataiban mindig szívesen fordult a zene világához, így történt például 1886-ban házasságkötése után, amikor a fiatalok nem nászútra siettek, hanem egyenesen közös otthonukba, Perbenyikbe, ahol férj és feleség, képzett zenészekként, csodálatosan tudtak együtt muzsikálni. Első közös koncertjüket Királyhelmecen a kaszinóban adták. Gyerekeik is kiemelt zenei oktatásban részesültek, hogy azután az egész család együtt muzsikálhasson mindannyiuk örömére. Ezeket a pillanatokat a gróf úr fölöttébb élvezte.
Miután letelepedtek első közös otthonukban, a kastélyt felújították, egy emeletet is húztak rá, lovardát építettek hozzá, és a kápolna egy Rieger-orgonát kapott. A két manuális koncertorgona 1901-ben készült el, és különlegesen szép hangja volt. Télen, ha Bécsben tartózkodott a család, József gróf Joseph Böhm-től vett zenei különórákat.
Az első világháború alatt Majláth naponta járt Sátoraljaújhelybe, ahol betegmegfigyelő-állomást szervezett, de nagyon igyekezett azon, hogy az esti misére hazaérjen, és azt orgonán kísérhesse.
1919-ben a családfőt váratlanul letartóztatták, és 3 hetet Budapesten töltött gyűjtőfogházban. Szabadulása után viszont a Mátyás templom orgonáján játszhatott a csendes mise alatt. Örömmel konstatálta: ha megváltozik a világ, orgonistaként akkor is el tudja családját tartani. Ave Maria c. művét többször és több helyütt előadták, még a rádióban is játszották, ahogyan a Keringő, a Farsangi álmok, a Szent Imre-ének, a Intermezzo,a Harangvirág-polka is népszerű lett. Rengeteg hangszerük és kottájuk volt.
Amikor gyerekeik szétszéledtek, Mária asszony, a feleség meghalt, a kastélyt is elárverezték, Plachy Imre uradalmi igazgató felügyelte a család értékeit, amelyet saját gyerekei, Irma és Imre örököltek meg. Irma révén a római katolikus egyházközségben színvonalas kulturális élet folyt, különösen magas színvonalú volt a kórusének. Máig vannak olyan énekek, amelyeket csak Perbenyikben énekelnek, ezek kézzel íródtak, és grófi énekekként emlegetik őket. Irma halála után, a 90-es évek elején, bátyja szinte minden Majláth-ereklyét elajándékozott.
Sokan máig emlegetik azt a 2008-ban lezajlott Majláth-találkozót, amelyre a gróf leszármazottai jöttek el Perbenyikbe, és a kápolnában –a hallgatóság legnagyobb örömére--együtt énekeltek a perbenyiki énekkarral.
