Meghalt André Previn
A zeneszerző, aki Oscar-díjas filmzenéket is komponált, manhattani otthonában halt meg.
Hollywoodot a klasszikus zenei karmesteri pulpitusért hagyta ott: 1967-ben a Houstoni Szimfonikusok zeneigazgatója lett, majd a Los Angeles-i Filharmonikusokat és a Londoni Királyi Filharmonikusokat is vezette. 1998-ban a San Franciscó-i Operában debütált A vágy villamosa című színmű alapján komponált operája.
Pályafutása szorosan kötődik a dzsesszhez is. „Soha nem változtatok semmin tudatosan, azért, mert dzsesszt vagy klasszikust játszom. Ez mind zene” – magyarázta egyszer. És vitathatatlanul, senki sem adott elő olyan magas színvonalon annyi különböző kortárs zenei műfajt, mint ő. De a sokoldalúságának ára volt. Mint mondta: a kritikusok világossá tették számára, ha valaki egyszer egy hollywoodi filmhez komponál zenét, annak a hátralevő életműve hiába áll kizárólag liturgikus orgonaszonátákból, az akkor is csak „hollywoodi zeneszerző” marad.
Berlinben született, és klasszikus zenét tanult. Már kamaszkorában, Los Angelesben megismerkedett a dzsesszel, ami teljesen lenyűgözte. Apja egy rokona zenei igazgató volt a Universal filmstúdióban, Previn pedig az MGM-nél kapott munkát.
Mint később felidézte, Hollywood jó iskola volt számára, mert nemcsak a zeneszerzésben mélyült el, hanem azt is megtanulta, hogyan kell kitűnő zenészekből álló zenekart vezényelni.
Jóval később, 1995-ben tért vissza a dzsesszhez, több lemezt is készített. Elismerte, hogy hiányoztak a dzsesszzenész barátai és az atmoszféra is. „Mindig szerettem improvizálni. Abban az időszakban, amikor nem játszottam, akkor is mindig hallgattam dzsesszt” – mondta.
Previn ötször nősült, Mia Farrow a harmadik felesége volt. Három gyermekük született, és hármat örökbe fogadtak, köztük egy koreai árvát, aki később Woody Allen felesége lett.A zeneszerző 72 évesen, 2002-ben házasodott össze a 39 éves Anne-Sophie Mutter hegedűművésszel, aki ötödik felesége lett. 2005-ben lemezük, a Violin Concerto Anne-Sophie, amit feleségének írt, Grammy-díjas lett. 2006-ban azonban elváltak.
Pályafutása alatt tíz Grammy-díjat kapott, és 1998-ban elnyerte a Kennedy Központ életműdíját is.
„Egész életemben foglalkoztatott, miért nem koncentrálok a vezénylésre vagy a zeneszerzésre, vagy a saját játékomra, vagy a dzsesszre? De az a helyzet, hogy én természetesen kíváncsi vagyok a zene sok különböző ágára, és amíg az emberek olyan kedvesek, hogy engedik ezt, addig tovább próbálkozom” – mondta.
