Lennék valakié
Az est, amelyen Ady Endre megzenésített versei csendültek fel, maga volt a művészet és az érzelmek diadala.
A szimfonikus zenekar dallamai és a versek olyan harmóniában egyesültek, hogy szinte tapinthatóvá vált a költői szenvedély. A zenészek és az énekesek minden hanggal Ady lelkének rezdüléseit közvetítették, a költő sorai életre keltek, és új dimenziót nyertek a szimfonikus kísérettel.
A muzsika és Ady költészete tökéletes szimbiózisban voltak, megmutatva, hogy a zene és az irodalom hogyan képes együtt olyan érzelmi világokat teremteni, amelyek örökre bevésődnek az emlékezetünkbe.
A közönség elmerült a költő világában, ahol a hangok és a szavak eggyé olvadtak. Időutazás részesei lehettünk, visszarepültünk a századforduló kavargó érzelmi világába, ahol Ady gondolatai a legmélyebb emberi érzéseket fejezik ki. Ez az este a költészet és a zene csodás találkozása volt, ahol a klasszikus művészetek legszebb értékei egyesültek.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/ 44. számában.
