Leleplezték Kodály Zoltán domborművét a komáromi Európa-udvarban – KÉPEKKEL
A világhírű zeneszerző, népzenekutató és pedagógus, Kodály Zoltán 141. születésnapjára emlékezve, december 16-án az Európa-udvar egyik magántulajdonban levő épületének falán, ünnepélyes keretek között leplezték le Darázs Rozália, ógyallai szobrász- és éremművész Mesterről készített domborművét. A Concordia Vegyeskar és a Csemadok Komáromi Alapszervezete szoborállítással kapcsolatos terve a szükséges anyagiak hiánya miatt nem valósulhatott meg, s végül a dombormű eredetileg betervezett helyszíne is változott…
A Concordia Vegyeskar (vezényelt: Stubendek István karnagy) eseményhez méltó nyitánya után Kristóf Réka „Virtuóz” operaénekes az A csitári hegyek alatt című népdal tolmácsolásával járult hozzá az ünnepi hangulat fokozásához.
Majd Boráros Imre Kossuth- és Magyarságért-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja Weöres Sándor Kodály Zoltán című versét mondta el, hangsúlyozva: „Örvendj, Pannonia, szökkenj virágba: ezentúl én vagyok a te mosolygó lelked,/ Sorsod vagyok, és sorsod az enyém”.
Hangsúlyozta: az 1882. december 16-án Kecskeméten született Kodály Zoltán küldetésének tekintette, hogy hazájában minél nagyobb tábort szerezzen a magas művészetnek, a világban pedig minél több hívet szerezzen a magyar zenének. Útja töretlen: mindvégig a korán felismert cél eléréséért fáradozott”.
Beszédében azt is kiemelte: „”1905 augusztusában útnak indult, hogy a helyszínen személyesen jegyezze le a paraszt-énekesek – a „nótafák” – ajkáról a hamisítatlan népdalokat. Munkáját Galántán kezdte, s a környékbeli falvakban folytatta. Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával. Ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk…”.
A Kodály-módszer ma világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. A Mester 1967.március 6-án Budapesten hunyt el.
Ékes bizonyítéka ennek az áldozatos munkának a minden évben megrendezésre kerülő, Kis emberek dalai címmel, hat helyi magyar óvoda kis énekeseinek részvételével meghirdetett Komáromi Magyar Óvodások Kórushangversenye. Továbbá az alapiskolákban magas színvonalú tevékenységet végző 7 magyar és 2 szlovák gyermekkar, az egyetemi kórus, a 3 felnőtt énekkar, melyek közül kiemelkedik a Concordia Vegyeskar. Annak mindenkori repertoárjában Kodály számos remekműve megtalálható. Meg kell említenem, hogy a Concordia tagságának kezdeményezésére vagyunk ma itt, Kodály Zoltán emléktáblájának leleplezésén” -- tudtuk meg a továbbiakban.
E nemes kezdeményezés anyagi támogatóit is megemlítette, akik a következők voltak: Bethlen Gábor Alap (pályázati pénzeszközök), a Csemadok Komáromi Alapszervezete, Keszegh Béla (a Polgármesteri Alapból), magánemberként dr. Zámbó Nóra, Brinzik László és Molnár Rozália, valamint a Concordia Chorus Polgári Társulás.
Rajtuk kívül a mutatós dombormű alkotójának, Darázs Rozáliának, a fellépett művészeknek és nem utolsó sorban Stubendek István karnagynak is köszönetet mondott, „aki tántoríthatatlan elszántsággal eredményre vitte a gondolatot, hogy Kodály Zoltánnak Komáromban is legyen egy méltó emlékhelye. Ha erre járunk, mindig jusson eszünkbe a Mester megszívlelendő gondolata: Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, s az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét s ami benne érték, azt mind meghatványozza”.
Miután Stubendek István Keszegh Béla polgármesterrel közösen leleplezte a domborművet, az alatt sokan készítettek emlékfotókat.
