Komolyan veszi Ákos a Kossuth-díjat
BUDAPEST. Munkával rázza le a Kossuth-díj ijesztő súlyát – mondta Kovács Ákos a Kossuth Rádiónak. Hozzátette, kollégáival és a közönséggel is szeretné megosztani az elismerést. Egykor a nagyon népszerű Bonanza Banzai popegyüttes énekese volt, aztán szólókarrierbe kezdett és ebben talán még sikeresebb Kovács Ákos, akit most Kossuth-díjjal ismertek el.
A zenész a Kossuth Rádiónak azt nyilatkozta, úgy érzi „művészeti téren ez a legnagyobb állami díj, amit kaphat földi halandó Magyarországon”. Kovács Ákos, mint elmondta, örül neki, hogy a kitüntetésnek elmúlt az „életmű szaga”, és azt szeretné gondolni a nagyon megtisztelő és nagyon „súlyos” díjról, hogy az kicsit a műfajnak is szól, amely hivatalos állami elismerést nagyon ritkán kap.
„Talán annak az elképesztő közönségszeretetnek is szól, amely általában ezt az úgynevezett könnyű műfajt körülveszi – nem tudom, kinek könnyű, nekem például elég nehéz. Én ezt szeretném megosztani eleve a műfajbéli társaimmal és a közönséggel is” – tette hozzá Kovács Ákos.
Annak kapcsán, hogy a prózáját, költészetét is díjazták, a zeneszerző, énekes azt mondta, nem meri azt mondani, hogy költő, mert már annyit kapott emiatt „az arcára”. „Én szerintem a költő, ha definiálni kell, akkor az az ember, aki verset ír. Hát, én írok. Most, hogy ez a hivatalos irodalmi kánon elfogadja-e vagy nem, az nem az én dolgom” – mondta Kovács Ákos, aki hozzátette, a dalszövegeit véletlenül sem tévesztené össze a versekkel, amelyek sokkal szabadabbak, így kiszolgáltatottabbá teszik a szerzőt. A művész azt is fontosnak tartja, hogy a különböző műfajokba sorolt alkotásai számára nem válnak el élesen egymástól, egy videoklip például, amit az előadó rendez, egy tőről fakad a megjelenített dalával.
Kovács Ákos arról, hogy stílusteremtőnek tartják, megjegyezte, nagyon örül neki, hogy saját életművét nem neki kell méltatnia, a laudáció ugyanis szerinte nagyon meredek műfaj. Az alkotói gyökereiről azt mondta, a balladamondók irányából jött, a műfaj nagyjai miatt lett ő is „csepűrágó”, a hírmondói attitűdöt a rockzenével igyekezett ötvözni. „Az elmúlt huszonnégy évben, több-kevesebb sikerrel, de ez azért összejött.” Kovács Ákos szerint azt, hogy a stílusát, miként lehetne meghatározni, igazából nem tudja, a gyökereket jelentő balladamondókat tudja csak sorolni: Bob Dylan, Peter Gabriel, Suzanne Vega, Bruce Springsteen, Bereményi Géza Cseh Tamás torkén keresztül vagy Hobó.
Színházi munkái kezdete kapcsán elmondta, még 1995-ben Eszenyi Enikő hívta meg egy Brecht-darabhoz zenét írni. Ennek során több „hatalmas és életre szóló” barátságra tett szert. Az egyik számára fontos ember, akivel ekkor ismerkedett meg Kaszás Attila színész volt, aki öt éve hunyt el. „Ha tehetném, szeretettel neki ajánlanám a díjamat” – mondta a Kossuth Rádióban Kovács Ákos, aki barátai közül ugyancsak kiemelte Erkel László Kentaur díszlettervezőt.
A zenész a jövőről azt mondta, a nagy megtiszteltetést jelentő Kossuth-díj ijesztő súlyát munkával rázza le magáról. A napokban vadonatúj produkción dolgozik, egy szinti popos retro lemezen, amely várhatóan ősszel jelenik meg. Emellett a Volt Fesztiválra és első Sziget-fellépésére is készül, amely a rendezvény huszadik évfordulóján lesz, 2012 nyarán.
„Talán annak az elképesztő közönségszeretetnek is szól, amely általában ezt az úgynevezett könnyű műfajt körülveszi – nem tudom, kinek könnyű, nekem például elég nehéz. Én ezt szeretném megosztani eleve a műfajbéli társaimmal és a közönséggel is” – tette hozzá Kovács Ákos.
Annak kapcsán, hogy a prózáját, költészetét is díjazták, a zeneszerző, énekes azt mondta, nem meri azt mondani, hogy költő, mert már annyit kapott emiatt „az arcára”. „Én szerintem a költő, ha definiálni kell, akkor az az ember, aki verset ír. Hát, én írok. Most, hogy ez a hivatalos irodalmi kánon elfogadja-e vagy nem, az nem az én dolgom” – mondta Kovács Ákos, aki hozzátette, a dalszövegeit véletlenül sem tévesztené össze a versekkel, amelyek sokkal szabadabbak, így kiszolgáltatottabbá teszik a szerzőt. A művész azt is fontosnak tartja, hogy a különböző műfajokba sorolt alkotásai számára nem válnak el élesen egymástól, egy videoklip például, amit az előadó rendez, egy tőről fakad a megjelenített dalával.
Kovács Ákos arról, hogy stílusteremtőnek tartják, megjegyezte, nagyon örül neki, hogy saját életművét nem neki kell méltatnia, a laudáció ugyanis szerinte nagyon meredek műfaj. Az alkotói gyökereiről azt mondta, a balladamondók irányából jött, a műfaj nagyjai miatt lett ő is „csepűrágó”, a hírmondói attitűdöt a rockzenével igyekezett ötvözni. „Az elmúlt huszonnégy évben, több-kevesebb sikerrel, de ez azért összejött.” Kovács Ákos szerint azt, hogy a stílusát, miként lehetne meghatározni, igazából nem tudja, a gyökereket jelentő balladamondókat tudja csak sorolni: Bob Dylan, Peter Gabriel, Suzanne Vega, Bruce Springsteen, Bereményi Géza Cseh Tamás torkén keresztül vagy Hobó.
Színházi munkái kezdete kapcsán elmondta, még 1995-ben Eszenyi Enikő hívta meg egy Brecht-darabhoz zenét írni. Ennek során több „hatalmas és életre szóló” barátságra tett szert. Az egyik számára fontos ember, akivel ekkor ismerkedett meg Kaszás Attila színész volt, aki öt éve hunyt el. „Ha tehetném, szeretettel neki ajánlanám a díjamat” – mondta a Kossuth Rádióban Kovács Ákos, aki barátai közül ugyancsak kiemelte Erkel László Kentaur díszlettervezőt.
A zenész a jövőről azt mondta, a nagy megtiszteltetést jelentő Kossuth-díj ijesztő súlyát munkával rázza le magáról. A napokban vadonatúj produkción dolgozik, egy szinti popos retro lemezen, amely várhatóan ősszel jelenik meg. Emellett a Volt Fesztiválra és első Sziget-fellépésére is készül, amely a rendezvény huszadik évfordulóján lesz, 2012 nyarán.
Forrás
hirado.hu
