Kihagyhatatlan a lélekcirógató kórushangverseny a komáromi adventből – KÉPEKKEL
Nagyszerű érzés az ünnepi készülődés közepette egy kicsit megpihenni, s a karácsonyváró időszakhoz méltó „mennyei“ kórusművek által testileg-lelkileg feltöltődni. Nos, ez a komáromi Egressy Béni Városi Művelődési Központnak és a Gaudium Polgári Társulásnak köszönhetően december 6-án este a Tiszti pavilon dísztermében megtartott, hagyományos, ingyenes adventi kórushangverseny hallgatóságának megadatott.
Stirber Lajos karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja és társai „lélekcirógató“ eseményén fellépett az „Egressy“ és a helyi Jókai Mór Alapiskola három együttese: a Kicsinyek kórusa és Gyermekkara, a Gaudium vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes, valamint a Komáromi Művészeti Alapiskolából meghívott vendégként Fekete Éva fuvola-quartettje.
A több nemzedéket képviselő „pacsirták“ fellépése Tóth József Nagy örömöt hirdeték és a közkedvelt Kormorán együttes Egy angyal mindent lát című szerzeményével folytatódott, Pfeiferlik Annamária, illetve Juhász Mónika karnagy vezényletével.
Majd a kicsikből és a nagyobb tanulókból alakult két kórus külön-külön is több téli hóhullást, száncsengést..., továbbá a Télapó-érkezését és a kis Jézus születését idéző dalt énekelt, az említett karnagyok vezényletével.
Azután a fuvolán és zongorán is kiválóan játszó Fekete Éva, a Komáromi Művészeti Alapiskola zenetanára fuvola-quartettjének jutott a fő szerep. Előbb annak egyik tagja, Keserű Orsolya G. Winkler Santa Mariájával lépett fel, majd Búzás Eszterrel, Lelkes Jázminnal és Pavlina Selčánovával együtt J. B. Boismortier Concerto C-dur Allegrójával, végül közismert karácsonyi dalokkal örvendeztették meg a közönséget (zongorán kísért, majd fuvolán is közreműködött: Fekete Éva).
Utolsóként lépett színre a Gaudium vegyes kar és hangszeres kamaraegyüttes Stirber Lajos és Grassl Ferdinánd vezényletével, amely alkalmi repertoárjában J. S. Bach, Karvai József, Kocsár Miklós és Szögi Endre templomi, karácsonyi dalaival fokozta az ünnepváró hangulatot.
„Gaudiumos“ hagyományként zárószámként a Dicsőség című, szívmelengető karácsonyi énektől zengett az impozáns díszterem, amelybe a hallgatóság is bekapcsolódhatott, hirdetve: „Dicsőség mennyben az Istennek! Békesség Földön az embernek...!”.
Stirber Lajos meghitt karácsonyi ünnepeket és erőben-egészségben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánt a jelenlevőknek, s köszönetet mondott a már említett közreműködőkön kívül a további zenész-pedagógusoknak: Fekete Vincének, Siposs Jenőnek és Uhrin Andrea fuvolásnak.
Méltó záróakkordként pedig Dráfi Mátyás, Kossuth-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja az általa elmondott, Karácsonyfa alatt című Pohárnok Jenő-versben azt kérte: „S ha elmúlik majd a karácsony,/ Te akkor is maradj velünk,/ Míg élünk, ezt a kis családot/ Szeresd, ó édes Istenünk!“.
E szép eseménynek egyetlen szépséghibája az volt, hogy amíg a kezdetére zsúfolásig megtelt a díszterem, a gyerkőcök fellépése után jócskán megcsappant a közönség. Ennek a negatív jelenségnek már más helyi rendezvényeken is szemtanúja voltam: a szereplők nem voltak kíváncsiak az utánuk következők produkcióira, s idejekorán tiszteletlenül elhagyták a termet.
Ez alkalommal a korai távozásukat többen azzal magyarázták, hogy a Klapka téri Mikulás-kamionhoz siettek, ahol a csomagokat osztogató nagyszakállúval fényképezkedni is akartak. Nos, ez sem elfogadható indok, hiszen a koncert csak hét óráig tartott, a Mikulással és barátaival pedig még fél nyolckor is lehetett találkozni. Érdemes lett volna inkább élvezni a felnőttek fellépését is, hátha a nebulók éppen annak során kaptak volna kedvet ahhoz, hogy a későbbiekben majd a Gaudiomot erősítsék...