2018. november 12., 16:03

Kazán József kapja a Harmónia életműdíjat

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 2018. november 17-én, szombaton, 19 órai kezdettel a naszvadi művelődési otthonban rendezik meg a Harmónia – Szlovákiai Magyar Zenei Díj 7. gálaműsorát. Mivel minden jegy elkelt, így a díjátadó telt ház előtt zajlik.

harmonia2018-logo.jpg
Médialapozó
Fotó: Archívum
Idén a Pósfa zenekar, Ballán Viktória, Emmer Péter, Várady Andreas, a Jóvilágvan, Takács Bálint és a Viza citerazenekar rövid műsorát láthatják az érdeklődők.

Korábban már ismert volt három friss Harmónia-díjas: Az év komolyzenei előadóművésze Skuta Miklós zongoraművész  az év világzenei előadóművésze Madarász András, az év könnyűzenei együttese pedig a HistóRia. Nemrég megtudhattuk az életműdíjas és további két Harmónia-díjas nevét:

Kazán József
Fotó:  archívum
Kazán József
2018-ban a Harmónia életműdíjasa:

Kazán József
Kazán József népművelő, karnagy 1948. május 29-én született Berencsen. Az alapiskolát szülőfalujában, annak 6−9. évfolyamát Nagykéren, míg a gimnáziumot Nyitrán végezte, majd a Nyitrai Tanárképző Főiskolán diplomázott pedagógia−zenei nevelés és történelem szakon. Elvégezte a Népművelési Intézet Schleicher László vezette hároméves karvezetői tanfolyamát. Több éven át látogatta a Pozsonyi Pedagógiai Intézet nyári zenei táborait és vezénylést tanult. Az egyházi énekkart kibővítette, és mint a Csemadok helyi szervezetének vegyes karával 1972-ben, 1975-ben és 1978-ban szerepelt a galántai Kodály Napokon, és két alkalommal a Szlovák Rádió magyar adásának Kóruspódium c. műsorában. Énekkari fesztiválokat szervez. A Csemadok vegyes kar utánpótlásának biztosítására 1974−1978 között a helyi alapiskolában gyermekkórust hozott létre, amellyel 1977-ben bemutatkozott a Csengő Énekszó országos versenyén. 1978−1989 között párhuzamosan több kórust vezetett: Nagysurányban, Barsfüssön és az Érsekújvári Egészségügyi Szakközépiskolában. Az utóbbi leánykarával eredményesen bekapcsolódott a „Dalol az ifjúság” országos énekkari versenyekbe. 1973−1990 között az Érsekújvári Járási Népművelési Központ igazgatója, ill. a járási nemzeti bizottság kulturális osztályának szakelőadója, osztályvezetője. A járás kórusmozgalmának, versenyek, találkozók, továbbképzések irányítója, módszertani, ill. repertoáranyagok szerkesztője és kiadója. Az országos kórusmozgalom vezetésébe is ebben az időben kapcsolódott be. Tagja lett a pozsonyi  Népművelési Intézet (Osvetový ústav) szlovák és magyar zenei tanácsadó testületeinek, valamint a Csemadok KB hasonló jellegű szervének. Ez utóbbinak 1976−1989 között elnöke volt. Hivatásos népművelői tevékenysége mellett a Csengő Énekszó, a Kodály Napok és a szlovák, ill. magyar munkásénekkarok országos szemléinek szervezője lett. A rendszerváltást követően szervező tevékenységét a nagykéri alapiskola pedagógusaként folytatta. Itt is gyermekkórust alapított, és adventi, ill. más kulturális eseményekhez köthető kórushangversenyeket hozott létre. Az adventi kórustalálkozó bekerült az országos rendezvények sorába. Tagja a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága vezetésének. Sokoldalú népművelői tevékenységéért 1985-ben elnyerte a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma „A kultúra példás dolgozója”, a kórusmozgalomban kifejtett tevékenységéért 2008-ban a Národné osvetové centrum igazgatójának emlékplakettjét, 2012-ben Rozsnyón SZMPSZ-díjban részesült.

Tóbisz Titusz
Fotó:  archívum
Tóbisz Titusz

2018-ban Harmónia-díjas, mint Az év komolyzenei előadóművésze:

Tóbisz Titusz

Tóbisz Titusz 1978-ban született Rimaszombatban. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett, 1996-ban. 2001-ben Budapestre hívták, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett a Krónikásének Zeneiskolában énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. Pályafutását rock énekesként kezdte, majd musicalek, drámák, zenés vígjátékok és operettek szereplője volt, 2005-től, hét éven keresztül, fő állásban a helyi Thália Színház társulatának tagjaként, de a színészettől egyre inkább az opera világa felé mozdult, ahol – saját bevallása szerint – megtalálta számításait. Többször jelölték már Harmónia-díjra, és a 2014-es kassai gálán is fellépett.

Jelenleg a Kassai Állami Színház operatársulatának tagja, de többek között vendégszerepelt a budapesti Tháliában is, továbbá a Miskolci és a Szegedi Nemzeti Színházban. Számos operafesztiválon (pl. Baján, Pozsonyban) aratott nagy sikert.

Művészetéről így vall: „Operaéneklést tanultam. De talán azzal kezdeném a történetet, hogy a gimnázium után elmentem Dévai Nagy Kamilla Krónikásének Zeneiskolájába, ahol gitározni meg verset zenésíteni tanítják a gyerekeket. Ott kezdtem tehát énekelni meg gitározni. Aztán ide-oda vetett a sors, több helyen dolgoztam, később bevonultam katonának. A katonaságnál Pozsonyban a hadsereg művészeti együttesében énekeltem, és ennek kapcsán jött az az ötlet, hogy megpróbálom az operaéneklést. Az ottani ismerőseim javasolták, hogy érdemes lenne az énekléssel próbálkoznom. Meglehetősen későn jött az „ihlet”, hiszen már 22 éves voltam, amikor felvételiztem a konzervatóriumba. Úgyhogy amolyan „öregdiák” voltam. És nagyon megtetszett. Az operára mindig is rajongással tekintettem, és ez a mai napig így van... Az opera az éneklés csúcsa. Kassa legszebb épületében dolgozhatom, amelyet kamaszként áhítattal csodáltam. Fantasztikus, hogy azt csinálhatom, amiről álmodtam. Életem során cipeltem már bútorokat költöztető cégnél, voltam teherautósofőr, szóval hétköznapi munkát is végeztem. Most meg ülök és hallgatom a rendezőt, amint beszél a darabról, vagy állok a színpadon és éneklek. Olyan régióból származom, ahol ez a fajta munka luxusnak számít, illetve nem is számít „rendes” munkának. Szerencsés vagyok, mert azok a rocker srácok, akikkel zenélni kezdtem, nem járhatták végig ezt az utat. Ráadásul én sosem éreztem magam igazán tehetségesnek, mindig ott kullogtam a bátyám mögött. Ezért másképp lépek be a színház kapuján, mint néhány kollégám, akiknek az arcán sem örömet, sem elégedettséget nem látok. Egyszerűen nem fogják fel, mekkora dolog, hogy beléphetnek ide".

Buzitai citerazenekar
Fotó:  archívum
Buzitai citerazenekar

2018-ban Harmónia-díjas, mint Az év hagyományőrző népi zenekara:

Buzitai Citerazenekar

A Buzitai Citerazenekar 2002 októberében alakult a helyi alapiskola mellett. A citerazenekar megalakulásának története a magyarországi Nyíracsád községhez kötődik. Az első citerákat és az első szakmai segítséget ettől a községtől kaptuk, így kezdődött a Buzitai Alapiskolában körtevékenység formájában a citeraoktatás Görcsös János vezetésével, aki a csoport jelenlegi vezetője is. A 16 évnyi működés alatt több magyarországi citeratanártól is szakmai segítséget  kapott a csoport. A sóstói népzenetáborban Fráter Sándortól és Széles Andrástól tanulhattak,  valamint több éve együttműködnek  Borsi Ferenc  egyetemi citeraoktatóval.

A sokéves kitartás, türelem és alázat hozta el az első sikereket. 2007-ben első ízben szerepelt sikeresen a csoport a Bíborpiros Szép Rózsa járási selejtezőjén. Ezt követte a kerületi majd az országos versenyen való sikeres szereplés. A következő Bíborpiros Szép Rózsa versenyen való indulás egészen Budapestre, a Vass Lajos Kárpát-medencei döntőre juttatta a csapatot, ahol 2010. november 6-án Vass Lajos Nagydíj fokozatot ért el. 2013-ban a Bíborpiros Szép Rózsa Népzenei Vetélkedő országos fordulójáig jutottak, ahol újra aranysávos minősítést értek el. A csoport 2008-tól állandó szereplője az Országos Citeratalálkozóknak is, 2008-ban Százdon, 2009-ben Nagykaposon, 2010-ben Naszvadon. Ezután két óriási siker következett: 2011-ben Jókán elhódították a vándorserleget, amelyet 2012-ben is itthon tudtak tartani, hiszen a XIV. Országos Citeratalálkozó győztesei ismét ők lettek. Ezzel a sikerrel méltóképpen ünnepelték meg a csoport tízéves születésnapját. Az utóbbi években több sikeres fellépésük volt. Szerepeltek egy lengyelországi fesztiválon, ahol a Lublini rádió is felvette játékukat, felléptek a Prágai Magyar Házban, a Pozsonyi Casinóban, Erdélyben, jelenleg pedig az ausztriai Linz magyar közössége előtt lépnek fel. Ezen kívül állandó résztvevői a helyi- és regionális rendezvényeknek. Szerepeltek már a Regina Rádió műsorában, 2016-ban pedig a „Zem spieva” (Daloló szülőföld) című szlovák tehetségkutató műsorban próbáltak szerencsét, amelyben egészen a televíziós élő adásig jutottak. Egyedüli csoportként énekeltek csak magyarul az STV1-es csatornán. A lányok kiveszik a részüket az utánpótlás ápolásában is, hiszen az ő vezetésükkel az alapiskolában több mint 20 citerás gyakorol rendszeresen.

A Buzitai Citerazenekarnak jelenleg hét tagja van, négyen (Rajcsányi Rita, Mikókai Zsuzsanna, Mohňanský Veronika és Mohňanský Dominika) már a kezdetektől a csapat részesei, Palencsár Noémi 4 évvel később csatlakozott míg Kamenicky Bernadett és Tóth Nikolett a Buzitai Alapiskola Citerazenekarát kinőve 3 éve csatlakoztak.

harmonia2018-logo.jpg
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.