2022. július 21., 18:57

Jánosi András: Édesapám hite számomra Krisztusi léptékű példát jelentett

Húgom, Méry Rebeka révén már korábban is hallottam Jánosi Andrásról, hiszen több alkalommal is zenéltek együtt, de először akkor találkoztam vele, amikor 2019 áprilisában Harangozó Imre Ezeréves archaikus imádságsorok a himnuszban címmel tartott előadást a somorjai Mozi clubban, melyet mi szerveztünk Somorja egyik legfontosabb magyar kulturális központjában.

Légrády Eszter, Jánosi András, Apró Anna
Fotó: Hunyicska Ákos
Légrády Eszter, Jánosi András, Apró Anna

Jánosi Andrásék akkor az előadás után léptek fel, mivel épp a Csallóközben tartózkodtak, hogy Berzsenyi korabeli muzsikát játsszanak a hallgatóknak.

(Az előadás utáni kis koncertet a felvétel végén meg is hallgathatja a Kedves Olvasó, akár most is 0:54:00-tól)

Jánosi Andrást az interjúban tervezett felvidéki, és az idei dél-koreai koncertjükről, valamint hitvallásáról is kérdeztük.

Régi tervük, hogy Felvidék elfeledett, régi zenei kincseit ott szólaltassák meg, ahonnan valamikor szétterjedhetett az egész országba, s ha jól tudom, tervezik, hogy a Felvidéken is fellépnek. Tudják már, hogy milyen helyszíneken?

Régóta foglalkoztat a18. századi magyar hangszeres zenei kéziratok dallamai, valamint a Partiumban és Erdélyben az utóbbi időkig (helyenként a mai napig) megmaradt hangszeres zenei anyag közötti hasonlóság. Az eddigi, több, mint kétezer dallamot számláló összehasonlító munkának eredménye korábban is meghatározó módon alakította együttesem, a Jánosi Együttes  koncertjeinek műsorát. 2021 elején azonban a 18. századi magyar táncokat tartalmazó hangszeres gyűjtemények már eddig is, számos alkalommal átvizsgált dallamanyagának újbóli áttanulmányozása a korábbinál is érdekesebb és fontosabb felismeréshez vezetett: az erdélyi és partiumi falvakban az utóbbi időkig, illetve helyenként a mai napig hallható szép, archaikus hangszeres zene a történelmi Magyarországon belül, a források tanulsága szerint, elsősorban a Felvidék régi hangszeres zenéjének maradványa, amely zenei örökség azonban mind ez idáig nem kapott kellő figyelmet, emlékét csak kéziratos gyűjtemények őrzik. A 290 évvel ezelőtt, Rákóczi Ferenc korában lejegyzett dallamokban fölfedezhetjük az erdélyi Mezőség zenéjében még ma is hallható díszítmények kottaképét, valamint mezőségi, felső Maros-menti, székelyföldi dallamok, illetve dallamrészek változatait, Erdély-szerte hallható hangszeres közjátékok korabeli formáit. Ez az a zenei anyag, amit először is vissza szeretnénk vinni Felvidékre, oda ahonnan származik, de tulajdonképpen minél szélesebb körben igyekszünk propagálni a határon túli magyarság körében, a Kárpát-medence magyarok lakta tájain.

Együttesünket, a Hungaricus együttest 2019-ben, Csallóközi koncertkörutunkon alapítottuk Apró Annával és Méry Rebekával, azzal az elszánt céllal. hogy régi zenei gyűjteményeink dallamanyagát életre keltsük. Egyrészt el szeretnénk jutni Felvidéken újra azokra a helyszínekre is, ahol annak idején szerepeltünk (Somorja, Gutor, Dunaszerdahely, Csallóközcsütörtök, Alistál, Madar, Jóka, Hetény), de örömmel megyünk mindenhova, ahol szívesen látnak.

Előadásuk zenei anyagát fölvették és hangoskönyvként meg is jelentették, aminek bemutatója decemberben volt a Pozsonyi úti református templomban. Hogy lehet hozzájutni a hanghordozóhoz? S milyen dalok szerepelnek rajta?

A jobbára a 18. század első harmadából származó, felvidéki zenei kéziratok anyagából származó dallamokat tartalmazó hangos-könyvünk az elmúlt év Karácsonyára jelent meg, címe: Rozsnyói farsang – 1730.

A könyv kiadója a győri Magyar Kultúra Kiadó (www.mkkiado.hu), a kiadvány létrejöttét az MMA támogatta. A könyv internetről letölthető hangzóanyaga a Zay-ugróci kéziratból, valamint más korabeli magyar zenei gyűjtemények anyagából ad válogatást. A megszólaló dallamok, zenei műfajok nagy része Erdély különböző tájainak dallamaiban, zenei műfajaiban élt tovább az utóbbi időkig vagy a mai napig, de elhangzanak a ma is még megtalálható ugrós-kanásztánc, illetve más tánczenei műfajok korabeli változatai is.

Hogy sikerült a dél-koreai turné a Hungaricus együttessel? Milyen volt a zenekar fogadtatása? Milyen maradandó élményekkel gazdagodtak?

Nagy élmény volt koreai utunk. Ebben az ősi kultúrájú távol-keleti országban, szárnyal a modern technika és technológia (Pl. a szöuli repülőtéren robot igazítja el az utasokat), ugyanakkor tisztelik, becsülik és továbbéltetik a hagyományaikat is. A koreai emberek nagyon kedvesek, minket is szeretettel fogadtak

Mennyire ismerik a magyar népzenét Daeguban, Szöulban és Yonginban?

Szinte állandóan úton voltunk a szállásunk, valamint szerepléseink helyszínei között (négy nap alatt hét koncertünk volt), de például a Hankook Egyetemen egy koreai professzor asszony magyar nyelven üdvözölt minket és diákjai közül sokan tanulnak és tudnak is magyarul. Azt, hogy népi dallamaink pentaton rétege milyen közel áll a koreai népzene hangzásvilágához, magunk is megtapasztalhattuk, amikor közös koncertünk volt egy koreai népzenei együttessel.

Mennyit és milyen repertoárral készültek fellépésre?

Koncertjeink általában 30-40 percesek voltak, de mi jóval nagyobb repertoárral készültünk az útra, hogy az egyes fellépések műsorán részben a változatosság, másrészt a magunk kedvéért  alakíthassunk. Koncertjeinken részben a még 2021 Karácsonyára megjelent hangos-könyvünk műsorszámait játszottuk, de Liszt és Bartók művek népzenei forrásai, valamint kalotaszegi, moldvai zene, illetve egyéb hangszeres népzenei válogatás is elhangzott műsorainkon.

Mik a tervei még az ide évben?
 

Szeretnénk folytatni a 2019-ben Felvidéken és Délvidéken elkezdett koncertsorozatunkat kibővítve erdélyi és talán (ha lehetséges) kárpátaljai helyszínekkel az eddigieket. Hangos-könyvünk az említett zenei összehasonlító munka első hallható eredménye, amit a feltárt zenei anyag gazdagsága miatt még további hasonlókkal szeretnénk folytatni. Dolgozunk a könyv folytatásán, hogy a 18. századi zenei kéziratok anyagának minél nagyobb részét a népzene előadói tapasztalatának segítségével életre kelthessük. Erre a repertoárfejlesztő munkára egy ősszel sorra kerülő felkérésünk miatt is szükségünk van, melynek során egy történelmi játékban kell 17-18. századi zenei anyaggal közreműködnünk.

Végül kérem, fogalmazza meg hitvallását. Honnan ez a küldetéstudat, a népi kultúra szeretete, és a zene iránti szeretet?

Édesanyám, ahogy gyerekkoromra visszaemlékszem, a házimunkát legtöbbször dallal kísérte (kizárólag népdalokkal). Édesapám a II. Világháború előtti, alatti (rövid ideig utáni) regös cserkész mozgalom egyik vezetője volt.

A cserkészet ezen ága a városok és falvak népe közötti interaktív kultúrcserét tűzte zászlajára. A regös cserkészek 1921 és 1940 között húsz éven keresztül tartottak hetente néptánctanítást Budapesten (ma táncháznak hívnánk).

Az ő csapatának tagjaiból verbuválódtak a háború utáni néptáncmozgalom, néptánckutatás tagjai. Miután 1947-ben nem volt hajlandó a cserkészetből úttörőmozgalmat csinálni feketelistára került. A hatvanas évek elejéig nem lehetett állása, 56-ig minden nap várható volt, hogy az ÁVH érte jön. Ennek következtében szegények voltunk, amit én gyerekként soha nem érzékeltem. Édesapámnak több, mint kétezer kötetet számláló könyvtára és sok tudós barátja volt, ami számomra inkább a gazdagság jelének tűnt. A családi örökségként kapott megbélyegzés egész eddigi pályámat végigkísérte ugyan, de  a magam által eltervezett és elvégzett feladataimban ez nem tudott gátolni. Édesapám hite és vallásos, illetőleg emberi hitvallásáért való kiállása számomra Krisztusi léptékű példát jelentett és meghatározóvá vált.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.