Idén Egressy Béni szobrával is gazdagodik Komárom
Kétszáznégy évvel ezelőtt született Egressy Béni, a Szózat megzenésítője és a Klapka-induló szerzője. Úgy tűnik, a magyar forradalom és szabadságharc 170. évfordulója évében végre sikerül felavatni a hajdani komáromi várvédő zeneszerző, író és színész helyi szobrát, Nagy János szobrászművész alkotását. A szoborállítást megelőzően a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre a Komáromi Jókai Színházzal és a városi művelődési központtal együtt Hazádnak rendületlenül címmel április 25-én a vmk-ban Egressy Béni-emlékestet tartott, amit Stirber Lajos karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja állított össze.
Az idei megemlékezés-sorozat április 24-én Egressy Béni Ister áruház falán található emléktáblájánál koszorúzással egybekötött kultúrműsorral kezdődött, amelyet a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület (JKME) rendezett, s annak során a helyi Munka Utcai Alapiskola tanulói szerepeltek. Az 1945-ben megszűnt, majd 2000-ben Szénássy Zoltán, a JKME örökös tiszteletbeli elnöke kezdeményezésére újraszerveződő egyesület ugyanis egyik első tetteként 2001-ben emléktáblát állított Egressy Béninek annak a hajdani háznak a falán, ahol a jeles magyar zeneszerző komáromi tartózkodása idején lakott. Korábban azt tervezte, hogy a vmk előtt emeltet egy Egressy-mellszobrot, s e célból adománygyűjtést szervezett.
Keszegh Margit, a JKME elnöke portálunknak azt nyilatkozta, hogy közadakozásból hozzávetőleg 10 ezer eurót sikerült összegyűjteniük, de időközben változott az eredeti terv: mellszobor helyett egészalakos szobor állítását javasolta az alkotó. Annak költségei azonban jóval meghaladták volna a mellszoborét, ezért a JKMÉ-től a további anyagiak megszerzését átvállalta a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre, amely az alkotás új helyszíneként a jelenlegi városi rendőrséggel szembeni zöldövezetet javasolta.
Langschadl István mérnök, az „Öregdiák Baráti Kör“ elnöke portálunknak elmondta, hogy az Egressy-szobor elkészítésének és öntésének ára már összegyűlt. A JKME részéről folyamatban van az általa szerzett 10 ezer euró nekik történő átadása.
„Azonkívül több mint 15 ezer eurót kaptunk kultúrapártoló támogatóktól. További közel 10 ezer eurós támogatásra azonban még szükségünk lenne az eddig elhanyagolt terep rendezéséhez és a talapzat teljeskörű kialakításához. Ugyanis felvállaltuk, hogy az új szoborhoz méltó környezetet alakítunk ki. Egy 4 méter széles járda is készül, a bevezető út mellett pedig bokrosítást tervezünk. Kérem, adományaikat az alábbi számlaszámnra küldjék el: SK58 5200 0000 0000 1727 1026 OTP Banka Slovensko a.s.“ – tájékoztatott.
„A további anyagiak megszerzésével kapcsolatban reménykeltő tárgyalásokat folytatunk magánvállalkozókkal. Továbbá Stubendek László polgármester úrral is tárgyaltunk, költségvetést kért tőlünk, de még pontosan nem tudom, hogy milyen segítséget kapunk Komárom városától“ – árulta el. Sokadmagával bízik abban, hogy Egressy Béni halálának július 17-én esedékes 167. évfordulója alkalmából felállítható lesz a komáromi szobra, amelyet a napokban öntenek ki.
„Eddig a műemlékvédők elég sok feltételt szabtak, illetve nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy a talapzattal együtt bő 3 méter magas, ötnegyedes bronzszobor az erőd látványához képest majd dominánsnak bizonyul. Továbbá megszabták, hogy csak középmagas növésű növényzettel díszíthető a környezetet, magasabbal nem. Végre megkaptuk a beleegyezésüket, s az építkezési engedély kiadása is remélhetőleg már csak pár nap kérdése. Adminisztratív téren tehát már túl vagyunk a nehezén, s bár a fizikai munka még előttünk áll, de mivel a hét éve dédelgetett tervünk lassan valósággá válhat, örömmel végezzük a még ránk váró feladatokat“ – zárta tájékoztatását.
A színvonalas szerdai emlékműsorban fellépett a Gaudium Vegyeskar, a Komáromi Művészeti Alapiskola növendék-zenekara, valamint Bakonyi Alexa, Tóth Károly, Kulin Eduard, Kalmár Zsuzsa, Fekete Éva, Nagy Ferenc, Grassl Ferdinánd, Pfeiferlik Tamás, Bálint Albert, Csiba Emese, Török Máté és Balla Dávid. Fülbemászó zenével, dalokkal, versekkel, színpadi jelenettel, Egressy sokrétű munkásságának méltatásával színesített, ismeretgyarapító reformkori időutazásban volt részünk.
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin) 1814. április 21-én Sajókazincon született. Előbb tanítóként, majd vándorszínészként tevékenykedett, s 1840-től zeneszerzéssel is foglalkozott, ő volt Petőfi Sándor verseinek (pl.: a Nemzeti dalnak) első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének a megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek (Báthory Mária, Hunyadi László) írásával és fordításával is. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta, s az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek.
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, s bár Kápolnánál komoly lábsérülést szenvedett – követve zászlóalját – Komáromba ment, ahol Klapka seregének zenekari igazgatójává vált. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi várvédők között, s parancsnoka tiszteletére akkor szerezte a Klapka-induló zenéjét, amelyhez szöveget később Thaly Kálmán írt. A szabadságharc leverése után Klapka menlevelével szabadult, és visszatért a Nemzeti Színház színpadára. Magyar nyelvre fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget. Elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851. július 17-én, harminchét évesen halt meg Pesten.
