2015. október 25., 08:21

Hiányos az egyetemeken végzők felkészültsége

POZSONY. A szlovákiai diákok és a friss diplomások fele úgy véli, hogy az egyetemi végzősöket nem készítik fel kellőképpen a jövendő hivatásukra. Egyharmaduk azt gondolja, hogy felkészültségük csak átlagos – derül ki a Deloitte társaság Jövendő vezetők – Első lépések a munkapiacon című felméréséből.

„A nyilvánvaló pesszimizmus ellenére ez a szlovákiai piacon észlelhető jelenség pozitívnak nevezhető. Két évvel ezelőtt ugyanis a megkérdezett diákoknak közel kétharmada azt nyilatkozta, hogy szerintük a főiskolák végzősei nincsenek kellőképpen felkészítve a jövendő első feladataik elvégzésére. Az észlelt javulás a főiskolák és egyetemek arra irányuló igyekezete pozitív eredményének minősülhet, hogy az elméleti tanulmányokat összekapcsolják a valós szakmai gyakorlattal” – fejtette ki a Deloitte társaság személyzeti részlegének igazgatója, Monika Kováèová a felmérés kapcsán.

Annak ellenére, hogy a szlovákiai diákok bírálóan szóltak a jövendő hivatásra való felkészítés színvonaláról, háromnegyedük a saját ismereteit, készségeit és képességeit másokéval összevetve többre tartja. Nem mindnyájan érdeklődnek azonban a menedzseri vagy másféle vezető tisztségek iránt. Hozzávetőleg 45 százalékuk ugyan a saját szakterülete szakértőjévé szeretne válni, de nem feltétlenül a menedzseri posztokon. A diákok úgy gondolják, hogy a valódi vezető személyiség inspiráló, stratégiai gondolkodással bíró egyén, akinek a fő prioritásai közé a szervezet hosszú távú jövőjének biztosítása, továbbá alkalmazottai szakmai fejlődésének és a személyi állománynak a fejlesztése tartozik.

A közreműködők többsége a munkát nem csupán a pénzszerzés eszközének vagy kellemetlen kötelességének tartja. Érdekességnek számít, hogy a szlovákiai diákok és végzősök közel 90 százaléka akkor is dolgozni akarna, ha nem lenne szüksége pénzre. A válaszadók közel kétharmada a saját karrierje fejlesztését tűzte ki célul, több mint a fele pedig az intenzív munkával telő nap végén elégedettséget érez. Ebből az következik, hogy bár számukra más értékek, mint például a boldog családot, a szilárd egészséget és a baráti kört fontosabbaknak tartják, ám a sikeres karrier és az elvégzett munka is előkelő helyen szerepel.

A foglalkozás kiválasztásakor a válaszadók közel 40 százaléka legfontosabbnak a továbbfejlődés lehetőségét és új készségek megszerzését tartja. Ugyancsak fontosnak tartják a jó munkahelyi légkört, a munkatársakhoz fűződő viszonyokat és a vonzó bért. Az előző felmérés eredményeivel történő összehasonlításból az is kitűnik, hogy a munkahelyi és otthoni élet egyensúlya egyre nagyobb jelentőséggel bíró kritériumnak számít a munkahely kiválasztásakor. 

A közreműködők több mint 70 százaléka hajlandó munkalehetőség után másik városba költözni, több mint 60 százalékuk pedig akár külföldre is távozna. Ez a regionális átlaggal összevetve viszonylag jelentős aránynak minősül. A nagy mobilitás a válaszadók arra irányuló egyre növekvő hajlandóságát bizonyítja, hogy rugalmasak legyenek a vonzó munka kiválasztása során. Több mint kétharmaduk úgy véli, hogy egy olyan munkahely megtalálása, amely érdekli őket, legfeljebb három hónapig tart. A felmérésben résztvevők többsége legszívesebben valamelyik nagy nemzetközi vagy kisebb külföldi társaságnál dolgozna.

A Deloitte ezen felmérésének 4. évfolyama Közép- és Délkelet-Európa 8 országában 2426 – közülük 171 szlovákiai – személy közreműködésével valósult meg. A társaság a válaszokat idén áprilistól júniusig gyűjtötte össze. A felmérés a diákok és a főiskolai végzősök tapasztalataira és képességeire, valamint a munkához fűződő viszonyukra, hozzáférésükre irányul. Azokat a területeket térképezi fel, amelyek őket leginkább nyugtalanították, illetve azokat a legfontosabb tényezőket kutatja, amelyek alapján kiválasztják a jövendő munkáltatójukat.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.