Hetvenöt éves Bangó Margit, a nótakirálynő

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vásárosnaményban született Szabó Margit néven. Egy nyolcgyermekes, tradicionális muzsikus családban nőtt fel, apja cimbalmozott, anyja énekelt. Nehéz körülmények között éltek, már kisgyermekként is az éneklés jelentette számára az örömöt. 1967-ben, tizenhét évesen anyja biztatására jelentkezett a Magyar Rádió tehetségkutató versenyére, és a vonatjegyre összespórolt pénzével, egyetlen ünneplőruhájában elindult Budapestre. A zsűri felfigyelt kivételes énekhangjára, s még abban az évben rádiófelvételek készültek vele. Egy nyilatkozata szerint példaképei közül Kovács Apollónia az első.

Magyarnóták és cigánydalok százait adta elő, 1968-1972 között Brüsszelben operett slágereket, sőt operarészletet is énekelt, majd 1972-1975 között a legendás budapesti Moulin Rouge-ban lépett fel, később a rádió- és tévéműsorok állandó szereplője lett. Az 1980-as években Horváth Pista énekessel közös műsora volt a Magyar Televízióban. 1985-ben Punka szerepét formálta meg a Mihályfy Sándor által rendezett Átok és szerelem című filmben, amelynek forgatókönyvét Lakatos Menyhért írta. Az 1990-es években az egyedülálló, ma már világhírű 100 Tagú Cigányzenekar szólistája volt, ebben az időszakban a zenekarral számos külföldi és hazai koncerten, nagyszabású gálaesten szerepelt. Négy földrészt is bejárt pályája során (csak Ausztráliába nem jutott el), és az adott ország nyelvén mindig megtanult egy ismert dalt.

Zenei repertoárja "hungarikum zenetár", a meghatározó, tradicionális cigánydalok mellett magyarnótákat és örökzöld dalokat is énekel, hangjában és minden előadóművészi megnyilvánulásában ott feszül a több száz éves múltra visszatekintő muzsikus dinasztiák minden szenvedése, bánata és öröme. Azt vallja:

Nem elég jól énekelni, át kell tudni adni a közönségnek a nótákban rejlő érzéseket, a vidámságot és a szomorúságot egyaránt. Vannak dalok, amelyek évszázadok alatt formálódtak és formálódnak a mai napig."

Pályafutása meghatározó dalai, legnagyobb slágerei többek között a Gyere, táncolj cigánylány, a Halk zene szól az éjszakában, a Fekete bánat, a Hosszú fekete haj, az Aranyeső vagy az Álltam a hídon. Több mint egy tucat önálló albuma jelent meg, köztük a Halk zene szól az éjszakában (2001), a Felnézek a nagy égre (2004), a Mulatok, mert jól érzem magam (2008), a 40 év – jubileumi koncert (2009), a Gipsy Mediterrán (2016), a 2000-ben kiadott Benned láttam életemnek minden boldogságát című lemezen a 100 Tagú Cigányzenekar kíséri. Maga is írt zenét és szöveget, s minden albumán énekel lírai dalt, ami "a léleknek és az embereknek is fontos".

Bangó Margit 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. 2000-ben Magyar Örökség Díjjal tüntették ki, valamint Vásárosnamény díszpolgára lett. 2006-ban Kossuth-díjat vehetett át a határainkon túl is méltán népszerű előadóművészetéért, a cigányzene magas művészi színvonalú műveléséért. 2010-ben Fonogram díjjal ismerték el Az év hazai szórakoztató zenei albuma kategóriában a Mulatok, mert jól érzem magam című lemezéért.

Fiatalon ment férjhez Bangó Lajos zenészhez, akinek nevét is felvette, a rövid ideig tartó házasságból született Marika lánya szintén énekesnő lett. Második férjével, ifj. Járóka Sándor hegedűművésszel, prímással tíz évig élt együtt, majd harmadik házassága is válással végződött. A ma már dédnagymama Bangó Margit hobbija a sütés-főzés, több szakácskönyve is megjelent, valamint a virágok, szereti az operát, a dzsesszt is. Az elmúlt években többször is súlyos betegségen esett át.

A ma is aktív Bangó Margit magával ragadó, őszinte előadásmódjával fél évszázada meghatározó alakja a magyar cigányzenének, gyakran lép fel a Swing a la Django elnevezésű hazai pop-swing formációval. Egyik legközelebbi koncertjén Kökény Attila sztárvendégeként lép színpadra áprilisban.

Megosztás

Címkék

Hetvenöt éves Bangó Margit, a nótakirálynő

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre