Hetvenéves lett Hobo
BUDAPEST. Ma ünnepli 70. születésnapját Földes László Hobo, Kossuth-díjas előadóművész, blues- és rockénekes, aki a zene mellett számos területen alkotott maradandót.
Földes László 1945. február 13-án született Újpesten. Apja, Földes László a két világháború között az illegális kommunista párt tagja, ’44-ben letartóztatták és deportálták, ám megszökött és partizáncsoportot alakított. A háború után a Magyar Kommunista Párt, majd az MSZMP tagja lett, Központi Bizottsági tag volt 1970-ig. Az apja ellen lázadó kamasz tizenhat évesen Veszprémbe került, a Vegyipari Technikumban tanult, kollégiumában lakott.
Az érettségi után vegyésztechnikusként dolgozott az Egyesült Izzóban, majd behívták katonának. 1965-ben kezdte meg tanulmányait az ELTE bölcsészkarán, ahol kisebb megszakítás után történelem-népművelés szakon diplomázott. Máriássy Félix és Bálint András biztatták, hogy legyen színész, bár játszott néhány darabban, nem jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
Első dalszövegeit a hatvanas évek végén írta elsősorban a Kex zenekarnak, később az Olympiának és a Syriusnak is. A Kex fellépésein Rolling Stones-dalokat énekelt angolul. Feltűnt Kovács András Extázis 7-től 10-ig című alkotásában, szerepelt Szomjas György Tündérszép lány című filmjében és a Magyar Dezső és Bódy Gábor rendezte Agitátorokban is. Próbálkozott saját együttessel, de néhány fellépés után feloszlottak, később bohóctársulatot alapított. 1972-ben megjelent első novellája az Élet és Irodalomban.
A hetvenes években fellépett a Kexszel, a P. Mobillal, majd 1978-ban megalapította saját zenekarát, a Hobo Blues Bandet. A folyamatos tagcserék során csatlakozott az együtteshez Póka Egon basszusgitáros és Deák Bill gyula énekes is. A blues és a hard rock, a rock and roll és tradicionális blues elemeiből építkező zenekar hamar kultikus státuszt szerzett, több ezer ember előtt játszottak, a hivatalos zenei élet képviselői azonban nem vettek tudomást a sikereikről. A rendszerváltásig fekete báránynak számítottak, a kultúrpolitika tűrt és tiltott kategóriájának határán mozogtak.
Az együttes tagjai főszerepet játszottak Szomjas György Kopaszkutya című filmjében, amelynek zenei anyagát tartalmazó lemezt betiltották. 1988-ban közreműködői voltak a Népstadionban rendezett Human Rights-koncertnek, Youssou N’Dour, Sting, Peter Gabriel, Tracy Chapman és Bruce Springsteen társaságában. Tízéves jubileumukat a Városligeti Nagyréten ünnepelték, a 15. születésnapjukon a Ferencváros stadionjában léptek fel, a huszadikat a Budapest Sportcsarnokban tartották, míg a 25 éves Hobo Blues Bandre a Margitszigeti Szabadtéri Színpad telt meg zsúfolásig. Olyan, mára klasszikussá vált albumokat készítettek, mint az Oly sokáig voltunk lenn, a Vadászat vagy a Tábortűz mellett.
A fennállásuk harmincadik évfordulóján rendezett koncerten fellépett Deák Bill Gyula, a gitáros Körös József és Tátrai Tibor, a dobos Pálmai Zoltán és Solti János, valamint Póka Egon is. A közönségtől három évvel később, 2011-ben búcsúztak el végleg, a koncert anyaga DVD-n és CD-n is megjelent.
Hobo a zenekarával és szólóban összesen félszáz lemezt készített. A zene mellett számos művészeti ágban kipróbálta magát, szabadon mozog a különböző műfajok – zene, film, színház, irodalom – között. A nyolcvanas évektől színpadon is fellép, 2013 óta a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház társulatának tagja. Ahogy lapunknak adott interjújában fogalmazott: „amit csinálok, kötéltánc a zene és a költészet között”.
Hobo első önálló előadóestjét, 1982-ben a Szkénében tartotta, Eörsi István akkor még betiltott műveit adta elő Ascher Tamás rendezésében. Pályafutása során három József Attila-estet is összeállított, műsorra tűzte Francois Villon, Jim Morrison, Vlagyimir Viszockij, Tom Waits, Allen Ginsberg (vele 1987-ben Üvöltés címmel közös lemezt készített és adott elő), Ady Endre, Pilinszky János, Faludy György verseit, több monodrámát írt. Ismertek dal- és versfordításai (Ginsberg, Jim Morrison), a 80-as években Szerémi László néven is publikált, több könyve is megjelent, amerikai tapasztalatairól Vissza a 66-os úton című művében számolt be 2008-ban.
2009 óta a Hobo és Bandája néven ad ki lemezeket turnézik új zenekarával, és szóló lemezei is megjelentek, legutóbb a Requiem a Bluesért.
Földes László Hobo EMeRTon-, Fonogram-, Arany Zsiráf Életmű- és Artisjus-díjas, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. A magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadó-művészi tevékenysége, életpályája elismeréseként 2011-ben a Kossuth-díjat is átvehette. Ugyanebben az évben lett lakóhelye, Piliscsaba díszpolgára is. Tavaly októberben közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából Úton lenni a boldogság címmel hét estből álló életműsorozatot indított el a Nemzeti Színházban, február 13-án a teátrum színpadán ad születésnapi koncertet A vén gazember áriája címmel.
„Boldogan élek, gyönyörű családom, remek barátaim vannak, a Nemzeti Színházban játszom, van egy nagyszerű zenekarom, a Hobo és Bandája, szeretek ebben az országban élni, tehát már-már gyanúsan jól érzem magam. Csodálatos ajándékokat kaptam a pályámon, amelyeket kötelességem továbbadni” – mondta el Hobo lapunknak adott tavalyi interjújában.
Az érettségi után vegyésztechnikusként dolgozott az Egyesült Izzóban, majd behívták katonának. 1965-ben kezdte meg tanulmányait az ELTE bölcsészkarán, ahol kisebb megszakítás után történelem-népművelés szakon diplomázott. Máriássy Félix és Bálint András biztatták, hogy legyen színész, bár játszott néhány darabban, nem jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
Első dalszövegeit a hatvanas évek végén írta elsősorban a Kex zenekarnak, később az Olympiának és a Syriusnak is. A Kex fellépésein Rolling Stones-dalokat énekelt angolul. Feltűnt Kovács András Extázis 7-től 10-ig című alkotásában, szerepelt Szomjas György Tündérszép lány című filmjében és a Magyar Dezső és Bódy Gábor rendezte Agitátorokban is. Próbálkozott saját együttessel, de néhány fellépés után feloszlottak, később bohóctársulatot alapított. 1972-ben megjelent első novellája az Élet és Irodalomban.
A hetvenes években fellépett a Kexszel, a P. Mobillal, majd 1978-ban megalapította saját zenekarát, a Hobo Blues Bandet. A folyamatos tagcserék során csatlakozott az együtteshez Póka Egon basszusgitáros és Deák Bill gyula énekes is. A blues és a hard rock, a rock and roll és tradicionális blues elemeiből építkező zenekar hamar kultikus státuszt szerzett, több ezer ember előtt játszottak, a hivatalos zenei élet képviselői azonban nem vettek tudomást a sikereikről. A rendszerváltásig fekete báránynak számítottak, a kultúrpolitika tűrt és tiltott kategóriájának határán mozogtak.
Az együttes tagjai főszerepet játszottak Szomjas György Kopaszkutya című filmjében, amelynek zenei anyagát tartalmazó lemezt betiltották. 1988-ban közreműködői voltak a Népstadionban rendezett Human Rights-koncertnek, Youssou N’Dour, Sting, Peter Gabriel, Tracy Chapman és Bruce Springsteen társaságában. Tízéves jubileumukat a Városligeti Nagyréten ünnepelték, a 15. születésnapjukon a Ferencváros stadionjában léptek fel, a huszadikat a Budapest Sportcsarnokban tartották, míg a 25 éves Hobo Blues Bandre a Margitszigeti Szabadtéri Színpad telt meg zsúfolásig. Olyan, mára klasszikussá vált albumokat készítettek, mint az Oly sokáig voltunk lenn, a Vadászat vagy a Tábortűz mellett.
A fennállásuk harmincadik évfordulóján rendezett koncerten fellépett Deák Bill Gyula, a gitáros Körös József és Tátrai Tibor, a dobos Pálmai Zoltán és Solti János, valamint Póka Egon is. A közönségtől három évvel később, 2011-ben búcsúztak el végleg, a koncert anyaga DVD-n és CD-n is megjelent.
Hobo a zenekarával és szólóban összesen félszáz lemezt készített. A zene mellett számos művészeti ágban kipróbálta magát, szabadon mozog a különböző műfajok – zene, film, színház, irodalom – között. A nyolcvanas évektől színpadon is fellép, 2013 óta a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház társulatának tagja. Ahogy lapunknak adott interjújában fogalmazott: „amit csinálok, kötéltánc a zene és a költészet között”.
Hobo első önálló előadóestjét, 1982-ben a Szkénében tartotta, Eörsi István akkor még betiltott műveit adta elő Ascher Tamás rendezésében. Pályafutása során három József Attila-estet is összeállított, műsorra tűzte Francois Villon, Jim Morrison, Vlagyimir Viszockij, Tom Waits, Allen Ginsberg (vele 1987-ben Üvöltés címmel közös lemezt készített és adott elő), Ady Endre, Pilinszky János, Faludy György verseit, több monodrámát írt. Ismertek dal- és versfordításai (Ginsberg, Jim Morrison), a 80-as években Szerémi László néven is publikált, több könyve is megjelent, amerikai tapasztalatairól Vissza a 66-os úton című művében számolt be 2008-ban.
2009 óta a Hobo és Bandája néven ad ki lemezeket turnézik új zenekarával, és szóló lemezei is megjelentek, legutóbb a Requiem a Bluesért.
Földes László Hobo EMeRTon-, Fonogram-, Arany Zsiráf Életmű- és Artisjus-díjas, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. A magyar popzenei kultúrában egyéni hangú, maradandó értéket létrehozó több évtizedes munkássága, sokirányú zeneszerzői és előadó-művészi tevékenysége, életpályája elismeréseként 2011-ben a Kossuth-díjat is átvehette. Ugyanebben az évben lett lakóhelye, Piliscsaba díszpolgára is. Tavaly októberben közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából Úton lenni a boldogság címmel hét estből álló életműsorozatot indított el a Nemzeti Színházban, február 13-án a teátrum színpadán ad születésnapi koncertet A vén gazember áriája címmel.
„Boldogan élek, gyönyörű családom, remek barátaim vannak, a Nemzeti Színházban játszom, van egy nagyszerű zenekarom, a Hobo és Bandája, szeretek ebben az országban élni, tehát már-már gyanúsan jól érzem magam. Csodálatos ajándékokat kaptam a pályámon, amelyeket kötelességem továbbadni” – mondta el Hobo lapunknak adott tavalyi interjújában.
Forrás
MTI, Magyar Nemzet
