Hetven éves lenne Cseh Tamás
BUDAPEST. A Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész egy korszak és egy nemzedék kultikus alakja, hangulatának tolmácsolója volt.
Cseh Tamás Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tardoson élt, középiskoláit már a fővárosban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1967-től hét évig rajzot tanított egy fővárosi általános iskolában.
1970 körül kezdett dalokat írni, alkotótársa Bereményi Géza író, filmrendező lett. Barátságuk és munkakapcsolatuk a vízivárosi Iskola utca egyik albérletében kezdődött, itt születtek a legendás, egy nemzedék életérzését kifejező dalok. Bereményi írta valamennyi Cseh Tamás-lemez szövegét, négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. (A kivétel az 1988-as Mélyrepülés, amelyhez a szöveget Csengey Dénes írta.)
Első lemeze, amelyet Másik Jánossal közösen készített, 1974-ben Levél nővéremnek címmel jelent meg, a folytatás húsz évvel később Levél nővéremnek 2. címmel készült el. Az énekes szívéhez saját bevallása szerint az 1978-as Fehér babák takarodója áll legközelebb, mert az hordozza legkedvesebb emlékeit. Cseh Tamás 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól a Bárka Színházban adott önálló esteket, összességében mintegy ezerkétszáz dal szerzője.
Egyszerű, sallangmentes előadó volt, a lámpalázzal élete végéig küzdött, ha színpadra állt. Valóságos kultusza alakult ki, kiénekelte, amit a Kádár-rendszerben kimondani nem lehetett, és amikor nem nagyon lehetett politizálni, dalai magukban hordozták a véleményt, a nézetet. Ugyanakkor nem volt sztár, nem voltak sztárallűrjei. Felbukkant Jancsó Miklós több filmjében, főszerepet kapott a Nyom nélkül című krimiben, szerepelt a Kutya éji dala, az Idő van, A turné, a Csinibaba, a 6:3 avagy Játszd újra, Tutti! című alkotásban. Egyik alkotója volt a Tatabányán bemutatott A legvidámabb barakk című "kiállításszínháznak", vezette a Századunk című tévéműsort, ő énekelte a Cimbora című népszerű televíziós gyermekműsor főcímdalát.
Életének meghatározó része volt az indián kultúra iránti vonzódása. Társaival 1961-ben Bakonybél közelében a Bakony hegység egyik eldugott völgyét "indián területté" nyilvánították, ettől kezdve egészen haláláig minden évben megszervezték az indiántábort, haditábort is rendeztek, elmélyült kutatást folytattak választott törzsük történetéről. Cseh Tamás, akinek Füst a szemében volt az indián neve, 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet ő is illusztrált. 2006 végén jelent meg a Csillagokkal táncoló Kojot - észak-amerikai síksági indián mesék című könyv a válogatásában és fordításában, a mű hangoskönyvben is hozzáférhető Cseh Tamás előadásában.
Cseh Tamás munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban - Bereményi Gézával közösen - a Pro Urbe Budapest díjat vehette át Budapest művészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki műfajteremtő előadóművészi teljesítményéért, egy korszak életérzését emlékezetesen tolmácsoló, a hétköznapok prózáját és költészetét egyidejűleg megragadni képes dalaiért. 2008-ban Budapest VIII. kerületének díszpolgára lett, a következő évben Bakonybél is díszpolgárává választotta, talán erre a címre volt a legbüszkébb, 2009-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, a következő évben jelent meg Bérczes László Cseh Tamás beszélgetőkönyve. A halálos kórral vívott három éves küzdelem után Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én Budapesten hunyt el. Emléke ma is eleven, 2010-ben emlékkoncerten csendültek fel dalai a Sziget fesztiválon, két éve az ő nevét viseli a Bárka Színház egyik terme, Gyöngyössolymoson 2011 óta látható domborműve, Újbudán, a Gellért téren a tervek szerint szobrot emelnek neki. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Budavári Önkormányzat együttműködésében archívum épül, ahol összegyűjtik a Cseh Tamás dalok keletkezésének dokumentumait.
Születésének évfordulóján, a magyar kultúra napján a Széchényi Könyvtárban egynapos kiállítás nyújt bepillantást Cseh Tamás titkos indián életébe, megtekinthetők metszetei, fellépéseinek dokumentumai, relikviái. A művész hetvenedik születésnapján számos koncertet tartanak, a Nyugati pályaudvarról emléksétát szerveznek kedvenc helyeire a városban, és második alkalommal rendezik meg a Tanulmányi kirándulás című Cseh Tamás emléktúrát a Pilisbe.
1970 körül kezdett dalokat írni, alkotótársa Bereményi Géza író, filmrendező lett. Barátságuk és munkakapcsolatuk a vízivárosi Iskola utca egyik albérletében kezdődött, itt születtek a legendás, egy nemzedék életérzését kifejező dalok. Bereményi írta valamennyi Cseh Tamás-lemez szövegét, négy évtized közös munkájának eredménye mintegy húsz album és tucatnyi est. (A kivétel az 1988-as Mélyrepülés, amelyhez a szöveget Csengey Dénes írta.)
Első lemeze, amelyet Másik Jánossal közösen készített, 1974-ben Levél nővéremnek címmel jelent meg, a folytatás húsz évvel később Levél nővéremnek 2. címmel készült el. Az énekes szívéhez saját bevallása szerint az 1978-as Fehér babák takarodója áll legközelebb, mert az hordozza legkedvesebb emlékeit. Cseh Tamás 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban, 1998-tól a Bárka Színházban adott önálló esteket, összességében mintegy ezerkétszáz dal szerzője.
Egyszerű, sallangmentes előadó volt, a lámpalázzal élete végéig küzdött, ha színpadra állt. Valóságos kultusza alakult ki, kiénekelte, amit a Kádár-rendszerben kimondani nem lehetett, és amikor nem nagyon lehetett politizálni, dalai magukban hordozták a véleményt, a nézetet. Ugyanakkor nem volt sztár, nem voltak sztárallűrjei. Felbukkant Jancsó Miklós több filmjében, főszerepet kapott a Nyom nélkül című krimiben, szerepelt a Kutya éji dala, az Idő van, A turné, a Csinibaba, a 6:3 avagy Játszd újra, Tutti! című alkotásban. Egyik alkotója volt a Tatabányán bemutatott A legvidámabb barakk című "kiállításszínháznak", vezette a Századunk című tévéműsort, ő énekelte a Cimbora című népszerű televíziós gyermekműsor főcímdalát.
Életének meghatározó része volt az indián kultúra iránti vonzódása. Társaival 1961-ben Bakonybél közelében a Bakony hegység egyik eldugott völgyét "indián területté" nyilvánították, ettől kezdve egészen haláláig minden évben megszervezték az indiántábort, haditábort is rendeztek, elmélyült kutatást folytattak választott törzsük történetéről. Cseh Tamás, akinek Füst a szemében volt az indián neve, 1997-ben adta ki Hadiösvény című regényét, amelyet ő is illusztrált. 2006 végén jelent meg a Csillagokkal táncoló Kojot - észak-amerikai síksági indián mesék című könyv a válogatásában és fordításában, a mű hangoskönyvben is hozzáférhető Cseh Tamás előadásában.
Cseh Tamás munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban - Bereményi Gézával közösen - a Pro Urbe Budapest díjat vehette át Budapest művészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki műfajteremtő előadóművészi teljesítményéért, egy korszak életérzését emlékezetesen tolmácsoló, a hétköznapok prózáját és költészetét egyidejűleg megragadni képes dalaiért. 2008-ban Budapest VIII. kerületének díszpolgára lett, a következő évben Bakonybél is díszpolgárává választotta, talán erre a címre volt a legbüszkébb, 2009-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
2006-ban gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak nála, a következő évben jelent meg Bérczes László Cseh Tamás beszélgetőkönyve. A halálos kórral vívott három éves küzdelem után Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én Budapesten hunyt el. Emléke ma is eleven, 2010-ben emlékkoncerten csendültek fel dalai a Sziget fesztiválon, két éve az ő nevét viseli a Bárka Színház egyik terme, Gyöngyössolymoson 2011 óta látható domborműve, Újbudán, a Gellért téren a tervek szerint szobrot emelnek neki. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Budavári Önkormányzat együttműködésében archívum épül, ahol összegyűjtik a Cseh Tamás dalok keletkezésének dokumentumait.
Születésének évfordulóján, a magyar kultúra napján a Széchényi Könyvtárban egynapos kiállítás nyújt bepillantást Cseh Tamás titkos indián életébe, megtekinthetők metszetei, fellépéseinek dokumentumai, relikviái. A művész hetvenedik születésnapján számos koncertet tartanak, a Nyugati pályaudvarról emléksétát szerveznek kedvenc helyeire a városban, és második alkalommal rendezik meg a Tanulmányi kirándulás című Cseh Tamás emléktúrát a Pilisbe.
Forrás
MTI
