Háromszázmillió éves kövületek kerültek napvilágra Németországban
MÜNCHEN. Háromszázmillió évvel ezelőtt élt miniatűr dinoszauruszok, édesvízi cápák, sőt medúzák maradványai is előkerültek egy ásatás során a németországi Türingiában.
Az elmúlt két hét során összesen több száz növényi és állati kövület került napvilágra az Oberhof melletti lelőhelyen. A lelet mindenképp látványos, más európai édesvízi ökoszisztémákkal összevethető - nyilatkozta Jörg Schneider, a Freibergi Bányászati Akadémia paleontológus professzora a Focus című német lap internetes kiadása szerint
A schleusingeni Természettudományi Múzeum igazgatójával, Ralf Werneburggal közösen vezetett 15 fős kutatócsapata egy, a Perm időszakban itt elterülő tó rétegeit vizsgálta meg. Többek között apró édesvízi cápák fogait, rovarszárnyakat, kis rákokat, parányi őshüllő lábnyomokat, páfrányok, édesvízi kagylók és fél centiméteres medúzák maradványait is fellelték, ami rendkívüli, hisz utóbbiak nagyrészt vízből állnak, és alig maradt fenn belőlük valami.
Csaknem 300 millió éve a Türingiai erdő összeköttetést jelentett Észak-Amerika és Kelet-Európa között: akkoriban ezek egyetlen hatalmas szuperkontinens, a Pangea részeit alkották.
A Türingiai erdőben több lelőhely is akad ebből az időből. A jelenlegi helyszín, a Lochbrunnen 1875 óta ismert, és évtizedek óta geológiai emlékhely. Nehézgépekkel öt kőfejtőszerű ásatási mezőt hoztak létre, amelyek mélysége az öt métert is eléri.
A leleteket először megtisztogatják, és biztonságba helyezik. A legjobb kövületeket a Freibergi Akadémia hallgatói és szakértői elemzik ki, majd a schleusingi múzeumban kerülnek kiállításra.
A schleusingeni Természettudományi Múzeum igazgatójával, Ralf Werneburggal közösen vezetett 15 fős kutatócsapata egy, a Perm időszakban itt elterülő tó rétegeit vizsgálta meg. Többek között apró édesvízi cápák fogait, rovarszárnyakat, kis rákokat, parányi őshüllő lábnyomokat, páfrányok, édesvízi kagylók és fél centiméteres medúzák maradványait is fellelték, ami rendkívüli, hisz utóbbiak nagyrészt vízből állnak, és alig maradt fenn belőlük valami.
Csaknem 300 millió éve a Türingiai erdő összeköttetést jelentett Észak-Amerika és Kelet-Európa között: akkoriban ezek egyetlen hatalmas szuperkontinens, a Pangea részeit alkották.
A Türingiai erdőben több lelőhely is akad ebből az időből. A jelenlegi helyszín, a Lochbrunnen 1875 óta ismert, és évtizedek óta geológiai emlékhely. Nehézgépekkel öt kőfejtőszerű ásatási mezőt hoztak létre, amelyek mélysége az öt métert is eléri.
A leleteket először megtisztogatják, és biztonságba helyezik. A legjobb kövületeket a Freibergi Akadémia hallgatói és szakértői elemzik ki, majd a schleusingi múzeumban kerülnek kiállításra.
Forrás
MTI
